Válasz a(z) 128. üzenetre:
Rövid leszek. :) 
*A férfiakat imádom!!*  A férjemmel az élen. :pirul:
És ezt ma, a Nőnapon még ki is emelem, és üzenem, hogy köszönök mindent amit kaptam tőle/tőlük.A jót és a rosszat is, ezért lettem az, aki  most vagyok.
 
A *férfiak* mindig is elkényeztettek,fiatal lány koromtól kezdve a mai napig.Éreztem a szeretetet, a törődést és a vágyat irántam.Kapcsolat ide vagy oda.. Általuk érzem magam ilyen jól a bőrömben. Nincs, nincs torz képem róluk!
Nagyon is jól ismerem őket mert a 20 év igenis nagy előny a javamra, hisz én  már megéltem,azt ami még előtted áll, még ha neked esetleg több partnered is volt eddig, mint nekem...-, és tudom-mert olvasok könyveket is, ha nem is klasszikusokat. 
Neked is javaslom( ha már te is ezt tetted) pl Wahorn András gondolatit, és kísérletét egy netes társkeresőn megélt tapasztalatait,az erről  készült interjút Somával.Vagy olvass a  férfi agyról, a rájuk ható  vizuális ingerekről.Ezek tények, amit meg tapasztaltam, azt én személyesen éltem meg.

Nekem sem szimpi a puncifotóra gerjedő típus, nem is teszek ki ilyen képet.Meghagyom másnak ezt a célközönséget. ;) 

A feltételezéseim meg..hát mit mondjak...kb olyanok mint a tied. A prostituáltak és a B közép idekeveréséről... és a többi, amikkel azt példázod hogy én  mit hiszek , vagy mit szeretnék mondani. Azt amit oda írtam, nem mást.

Ugyanabban az országban élünk..nem vitás, de hogy én nem állok szóba 2-vel kezdődő életkorúakkal sem csevegni sem más célból,ez biztos.... és hasonló indíttatásból a te célcsoportod sem az apád korú férfiakra irányul.

Végülis a nyakkendőt, lehet nyaktekerészeti mellfekvencnek is hívni, akkor is ugyanazt értik alatta..már aki érti.

Egy szó mint száz, elmondtam  neked, amit csak tudtam, de ez egyenlőre még Monika fóruma, a téma nem az, hogy én vagy te mit értünk szavakon. Te azt amit szeretnél. Meg én is! :vigyor:  :vigyor:  :vigyor: 
Meg mindenki más is, azt hisz amit akar! :P 

Válasz a(z) 126. üzenetre:azt hittem, alapvető fogalmakat nem kell tisztáznunk ahhoz, hogy beszélgessünk.
Így van, nemcsak pozitív érzelmek léteznek, hanem negatívak is.
Így van, munkásember is lehet értelmes, nem iskolázottságról volt szó.
Így van, a nők sem akarnak mindenkivel családot alapítani, akivel testi közelségbe kerülnek.

Válasz a(z) 127. üzenetre:

Az a helyzet, hogy sajnos beigazolódni látszik a sejtésem. Amit leírsz abból, kiderül, hogy *rettentő torz képed van a férfiak összességéről*... Nagyjából abba a hibába esel, mintha elmennél egy focimeccsre, és az ott magából kifordulva balhézó B-közép láttán hoznád meg azt az ítéletet, hogy "ilyenek a férfiak". Az Eropolison uralkodó legjellemzőbb (és közismert) férfimagatartás ugyanis nem úgy általában a férfiak jellegzetes magatartása. Ez itt egy amolyan B-közép... ebből ítéletet alkotni a férfiak összességére nem csak hogy hiba, de egyben intellektuális bűn is.


*Nem. A férfiak nem ilyenek.* Már amennyiben a férfiakról, mint gyűjtőfogalomról beszélsz. Az általad említett "kivételek" pedig nem kivételek. Ők a többség...

Azt írod például: "Míg a férfiak... egy széthúzott vagina fotóra be tudnak gerjedni..." - nem tudom, honnan veszed ezt az elképesztő csacsiságot. A normális férfiak nem hogy nem izgulnak be az ezen az oldalon látható széthúzott-vagina fotókra, de kifejezetten taszítja őket az efféle látvány ismerkedési bemutatóként. Ha nem hiszed, kérdezd meg a pasimat... vagy akár a saját pasidat. Nem vili, hogy az ő szavazataikat miért mellőződ, amikor a férfiakról általában hozol ítéletet. Gondolom azért, mert az ő véleményük nem igazolja vissza az elméletedet, így rájuk csak kósza hibaszázalékként tekintesz...

Egyszerűen csak arról van szó, hogy ha a "férfiak" ehhez való viszonyulását akarod megítélni, akkor ki kellene menned az utcára, és találomra megállítanod 20 férfit, akikből legalább 15 visszaigazolná ezt neked, és nem 20 "darab" állópéniszes/maszturbáló fotós eropolisos egyed reakciójából kellene képet formálnod a férfiakról.

A kettőnk értékrendje tehát nem azért különbözik egymástól (már, ha egyáltalán valóban különbözik...), mert te 45 éves vagy, én meg csak 28, hanem azért, mert te hajlamos vagy egy torz közeg hatására torz következtetéseket levonni, engem meg valamiért elkerült eddig ez a hiba. Az én értékrendemben az általad felvázolt férfikarakter ugyanott szerepel, mint nálad, csak én eközben nem feledkezem meg a többi, egészen más karakterű férfiúról, amikor leírom azt, hogy "a férfiak".

Pár szó még erről a 45/28 viszonyról. Egészen pontosan az ítélőképességről... :-)
Azt írod, "Más közegben mozgunk, más korosztállyal találkozunk, nem is lehet egyforma a tapasztalatunk..." - ismét nem világos, honnan veszed ezt. Mi ketten nem csak hogy ugyanazon a bolygón élünk, de ugyanabban az országban, és ugyanabban a társadalomban. Ugyanazok közt a férfiak közt. Nem is tudok mit kezdeni ezzel az érveddel...

A férfiakról (jaja, a férfiak összességéről úgy általában!) neked épp úgy nem azok alapján lehet hiteles véleményed, akikkel viszonyod volt (gondolom, ez esetedben sem egy nagyvárosnyi férfi! :-D ), hanem ugyanaz alapján, ami alapján én ítélhetek: olvasok, nézem a tévét, hallgatom, amit az emberek beszélnek otthon, a munkahelyen, az utcán. Ugyanazt az újságot, könyvet, blogot és internetet, mint te, ugyanazt a tévét, mint te, és abban is egészen biztos vagyok, hogy a Playboy Baranyában is ugyanúgy széthúzott-vagina fotók nélkül jelenik meg, mint itt, Budapesten. :-)

Vicces amúgy ez az "én a te korodban már..." érved. :-D Próbálok logikát találni abban, hogy ezt pont annak a hitelesítése végett említed meg, hogy miért lehetne neked pontosabb képed a férfiakról, mint nekem, de nem igazán értem, hogy ha te az én koromban évekig gyerekneveléssel voltál elfoglalva, míg nekem szerinted "a többes szex, avagy a nyitott kapcsolatok" töltik ki  az életemet, akkor miért pont te tudnál többet a férfiakról, és miért nem én. :-) Akkor ez így most hogy is van? :-D

Ha ebben a korosztályi érvedben egyetlen atomnyi igazság is lenne, akkor most nekem kellene azt állítanom a férfiakról, amit te állítasz, és neked azt, amit én állítok. De valahogy csak fordítva van.

Ugyanerről csak címszavakban:
"Más közegben mozgunk" - biztosan, de nem a magunk privát közegéről beszélgetünk, hanem a férfiakról általánosságban (értsd: az összes férfiről!), az pedig mindkettőnk számára tök ugyanaz az a mi közegeinken jócskán túlmutató embercsoport.
"más korosztállyal találkozunk" - lásd fentebb. Ha a férfiakról mondasz ki általános ítéleteket, akkor abban nem csak az én meg nem csak a te korosztályod foglaltatik benne, hanem mindkettő, sőt, minden más korosztály, akikkel egyikünk sem találkozgat. Akkor most hogy is van ez, és mit lehet kezdeni az efféle érvekkel? :-)

Aztán a másik nagy kedvencem, a "Lehet, hogy eljön a pont az életedben..." - te ezt az általad feltételezett "lehet"-et egy szimpla vonással máris tényként kezeled, és máris hadrendbe állítod érvként a magad oldalán. Mmmmm... nem is tudom... épp csak elgondolkodtam, mi van, ha nem jön el ez a pont az életemben... akkor mi lesz ezzel az érveddel? :-D Ilyet ne már... :-) Persze, "lehet", hogy Elvis mégis él, és "lehet", hogy Patakyt tényleg elvitték az UFÓ-k... az persze egy egészen más helyzetet teremtene, lássuk be!!! :-D

Végül:
"érzelmi kötöttségektől mentes szex-re nem igazán képesek a nők" - írod... Ezek után nekem már csak egyetlen kérdésem van: lehet, hogy mi tényleg más-más bolygón élünk? :-D
Merthogy azon a bolygón, ahol én élek, a szingli nők és lányok tucatjával hordják haza a pasikat szórakozóhelyekről, meg az internetről. És úgy tűnik, egészen képesek a kötöttségektől mentes szexre. 
Ezen a bolygón továbbá a csalfa férjek nem marslakókkal csalogatják a nejeiket, hanem jobbára más férfiak nejeivel (az ám!), és ezen a bolygón ez nem csak ma van így, vagy akkor volt, amikor te 28 éves voltál, hanem akkor is, amikor ükanyáink voltak 28 (meg 18...) évesek... ha pedig ez számodra nem hihető, akkor le kell venni a polcról egy-egy korabeli könyvet a könyvtárban... Homérosztól vagy  Catullustól  Bocaccio-n meg Shakespeare-en át akár Faludiig vagy Moraviáig szabadon válogathatsz a korok közt... A kérdés az, hogy te erről miért nem tudsz, vagy ha tudsz, akkor miért tagadod le? :-)

 

Válasz a(z) 102. üzenetre:
Oké, rossz szóhasználattal éltem, javítom az általad használatos szókapcsolatra, miszerint *érzelmi kötöttségektől mentes szex*-re nem igazán képesek a nők. Én ezt vallom. 
De mindenki tudja, mire is gondoltam. 
Míg a férfiak vizuális típusok, és egy széthúzott vagina fotóra be tudnak gerjedni, addig a nőket sokkal inkább érdekli kié az a guszta farok, önmagában csak egy fotóra biztosan nem izgulnak fel. Vágyuk lesz, valóban,- arra vonatkozóan, hogy megtudják milyen ember tartozik a fotóhoz, hogy aztán legyen *vágyuk  vele érzelmi kötöttségek nélküli szexszel *is élményt megélni.. 
És a férfinak is lesz vágya, a puncifotó tulajdonosának kilététől függetlenül, csak arra a guszta puncira, meg a kielégülésre. Ezt te tapasztalod a legjobban, hiszen a blogjaid fő témája többé-kevésbé ez a téma. Sok-sok érzelmi indittatásból megkereső férfi talál meg naponta, igaz? Amennyiben a szexuális vágy is egy érzelem-ahogy mondod. :D 

_Persze, mint mindenben, ebben is vannak kivételek, _de én most nem ezt ecsetelném. A fórumgazda sajátságos helyzetére gondoltam, amikor elmondtam a véleményemet, és általánosságokban-ez így van.. Ezt a véleményt a saját tapasztalataim alapján, és az általa elmondottakra alapozva fogalmaztam meg.

Nem tudom a prostituáltak hogy keveredtek ebbe a történetbe.   :o  Én nem gondoltam rájuk,egy percig sem, amikor ezt írtam. Az egy másik téma, nem vagyok benne kompetens, de persze véleményem van róla. Hogy ne lenne? De nem ide tartozik. :) 

Monikra gondoltam, amikor ezt írtam, meg magamra, meg arra amit megéltem, és láttam a környezetemben. Párokra, házasságokra…szétment vagy megerősödött kapcsolatokra.
Lehet a szavakon lovagolni, meg a kákán is csomót keresni….lehet…  :napersze: 
*Érzelmek vagy érzések.* Nünansznyi  a különbség, de van! Tényleg csak ebbe lehet belekötni.  :/ 

Nyilván nem lehet egyforma az értékrendünk, annál is inkább, mert én majdnem annyi ideje vagyok házas ( ugyanazzal a férfivel  <3  ) ahány éves vagy te. 
Az én értékrendem eltér a tiedtől, mert én pl 27 évesen egy tipegőt kísértem oviba, és egy pelenkásnak főztem a bébipapit. Nem a többes szex , avagy a nyitott kapcsolatokon gondolkodtam…
Más közegben mozgunk, más korosztállyal találkozunk, nem is lehet egyforma a tapasztalatunk.. Én nem jártam a te cipődben, a te utadon, és te sem az enyémben.-ahogy tartja a mondás. Mondanám,hogy beszéljünk 20 év múlva, de nem fogunk.
Változunk, és nem tudhatjuk,mi mit hoz ki belőlünk. A mostani pasid is változni fog, ahogyan te is..Lehet, hogy eljön a pont az életedben, amikor nem tudod elfogadni, hogy annyira őszinte, hogy mással is szexel, csupán őszintén, mert megkívánja a nőt, és mindeközben veled van elköteleződésben...megeshet, ahogyan Monik  is megtapasztalta, és nem jött be neki a nyitott kapcsolat. 
Minden ember/pár/kapcsolat egyedi. Ezért is írtam, hogy majd az élet és az őt ért impulzusok eldöntik mi lesz a továbbiakban velük.


A többi hsz-t meg szépen kimazsolázgatom ma..ráérek, a férjem éppen élményt gyűjt.Alig várom, hogy meséljen! ;) 

Válasz a(z) 125. üzenetre:

Szerintem te vagy, aki a legjobban tudja, hogy az értelmességnek vajmi kevés köze van ehhez a dologhoz (lásd: csóri tanulatlan munkásemberek, akik a belüket is kidolgozzák a kis családjukért, ami számukra s legszentebb dolog vs. brilliáns elmék, akik ronggyá csalják a nőjüket, és ha úgy adódik, hatgyerekestül ott hagyják a pitliben, csak hogy az új macát reszelgethessék...). 

Gondolom, azt sem tőlem hallod először, hogy olyan erkölcsre az ember - legalábbis erőszak nélkül :-D - nem vehető rá, ami ellentétes az ösztöneivel. (Ebből meg az a pofonegyszerű tény következik, hogy minden erkölcs perverz és morbid, ami ellentétes az emberi természettel - de ez most más téma :-)...)

Akkor? :-)

Az van, hogy mi most félreértjük egymást... Te határozottan érzed, hogy a csajt némi hazugságdömping után röpkén megkeffentő, aztán sunyin megpattanó pasi tette *negatív * dolog. De azt is tudod, hogy ezt ez a pasifajta is *vágyból* teszi. Ellenben az "érzelem" szó számodra *pozitív*, és az értékrendedben meg szeretnéd tartani ennek a szónak a pozitív státuszát. 

Úgy vagy hát vele, hogy az "érzelem" szó csak akkor maradhat pozitív, ha kizársz a köreiből mindent, ami negatív kicsengésű számodra, és ha az általad megvetett pasitípust is vágy vezérli, akkor az érzelmek köréből kénytelennek gondolod kizárni a szexuális vágyat magát. Így jön létre nálad az a helyzet, hogy a vágy számodra nem érzelem, hanem valami más... sőt, mivel a szexuális vágy ösztönökből fakad, ezért kizárod hát az ösztönöket is.

Csakhogy a fürdővízzel együtt így kiöntöd a gyereket is... :-D Hiszen innentől - ha következetes akarsz maradni, és miért ne akarnál? - nem szabad érzelemnek tekintened azt a vágyat sem, aminek őszinte emberi vonzalom és elragadtatás az alapja.


_Megoldási javaslat: _
felejtsük el, hogy az "érzelem" szó valamiféle eleve pozitív fogalom. Mert frászt az! A tomboló düh is érzelem... meg a gyilkos bosszúvágy is érzelem... éppúgy, mint a másokat kifosztó szerzésvágy, vagy a másokat eltipró becsvágy... ezek mind-mind érzelmek.

Ha ezt megtesszük, máris azt látjuk, hogy a probléma megszűnt. Én ugyanis egyetlen szóval sem állítottam olyat, hogy aki "szexel", abban mindenképpen pozitív érzelem van jelen. Én csak azt állítottam, hogy nincs olyan, hogy "érzelemmentes szex". A nőket szárazon megdugó, aztán tovább álló férfiben is van érzelem - történetesen vágy... aki ezt tagadja, az hazudik. Akkor is hazudik, ha a hazugsága mögött nincs rosszindulat.

A megoldás nem az, hogy a vágyat en bloc kihajítjuk az érzelmek közül, hanem az, hogy különbséget teszünk vágy és vágy között! Egészen más ugyanis az, amikor valakinek a vágya pusztán a szexre (a dologra) irányul (*libidó*), és más az a vágy, amit a másik ember (a valaki) iránt érzünk (*vonzalom*)! 
(A legjobb pedig nyilván az, ha miránk, az adott emberre vágynak nagy-nagy vonzalommal, de ugyanakkor persze nagy-nagy libidóval :-D  http://www.eropolis.hu/bisex/blog/la-fanta/26/ )

Amiben tehát te úgy érzed, hogy vitázom veled, valójában nem vitázom. 
A teljes élményre vágyó nőt pikkpakk megreszelgető, aztán lepattanó pasi seggfej. Mert a vágya üres, nem arra a nőre irányul, hanem csak a szexre magára (esetleg némi vacak becsvággyal kombinálva, hiszen egy jó nőt nyilván nagyobb dicsőség megdugni, mint egy ronda mindenki mariskáját, meg a cerka is stabilabban áll ekkor... :-D ). 
A nő iránt akkor és ott valódi szimpátiát, vonzalmat, rajongást is érző pasi viszont akkor sem seggfej, ha csak egyetlen alkalommal szeretne lefeküdni a nővel. Mert annak ellenére van meg benne a valódi vonzalom, és annak ellenére okoz szívesen és önzetlenül örömöt, hogy úgy gondolná, hogy az a nő a párja, társa is lehetne. Attól, mert valaki nem ad mindent, de valamit adni (és kapni) szeretne, még nem seggfej. Ez kb. olyan, mintha valakit, aki szívesen beszáll egy ezressel egy nászajándékba, seggfejnek tartanánk, mert nem fizeti ki egyedül az egész harmincezres ajándékot. A "minden vagy semmi"-ben gondolkodás szerintem éretlen dolog...

A szexuális vágy tehát mindenképpen érzelem. Se nem negatív, se nem pozitív önmagában. A szimpla libidó vezette vágy se negatív...ez egy erkölcsileg semleges érzelem. Hogy végül maga a cselekedet pozitív-e vagy negatív, azt az dönti el, hogy a semleges libidós vágy mellé mennyi pozitív vonzalom társul. Ha elégséges, akkor minden esély megvan arra, hogy jó legyen. Akkor is, ha egyszeri alkalom. A napi rendszerességű "egészségügyi szex" pedig akkor is üres marad, ha 20 évig csinálják együtt nagy-nagy hűségben...

Válasz a(z) 124. üzenetre:én naiv lélek vagyok, azt gondolom, van emberszabású kan, aki párzani akar, van pasi, aki egyszerű, mint a faék, és orránál lehet vezetni, és van férfi, akit értelemmel, és erkölccsel is megáldott a teremtő.

Válasz a(z) 120. üzenetre:

Frászt!! :-D

Éppen ellenkezőleg... egyedül a beléd vésett mély anyai ösztön az, aminek köszönhetően képes vagy a harmadik (és a negyedik, és az ötödik, és...és...) hónapban is nem csak hogy elviselni, de tovább gondozni azt az idegesítő kölköt... akiben pedig ez az ösztön valamiért nincs meg, az beadja a rohadt kölköt az intézetbe, vagy beb.ssza egy szemeteskukába. 

(Amúgy csak mondom, hogy a "tudatosság" is ösztön eredménye. Mindenféle gondolkodás egy speciális ösztöne az emberi fajnak. Nézd csak meg: nem vakondnak születtünk, ami csak ás, és ha talál egy gilisztát, akkor zabál, és nem csak azért kezdünk el gondolkodni, mert rábírnak minket valahogy gyerekkorunkban. Maugli is gondolkodik, holott sosem járt iskolába. A gondolkodás készsége velünk született dolog. Más szóval: ösztön...)  

Válasz a(z) 122. üzenetre:

Egy nem csak a felszínt kapargató vita már csak ilyen, Perdita... ha szédülsz, kapaszkodj meg valamiben gyorsan... :-D

Válasz a(z) 121. üzenetre:asszem szédülök

Válasz a(z) 119. üzenetre:

Itt mondott mást: "Az én véleményem az, hogy a nők nem képesek érzelmek nélkül szexelni." (Pontosabban, abban, ami ebből a mondatból indirekt következik...)

A legelső hozzászólásom legelső mondata volt az, hogy beidéztem ezt a sort, jelezve ezzel azt, hogy mi ellen fogok érvelni... és végig ez a mondat volt a kritikám tárgya, nem pedig az a mondat, amit te idéztél. 

A "ha kiindulásképpen az "érzelem" szót érthetetlen módon a "vonzalom", pláne a "szerelem" szinonimájaként használjuk, ...akkor ne csodálkozzunk, ha..." mondatom nem esther általad idézett mondatára vonatkozott, hanem éppen azt próbálta megvilágítani, hogy akkor fogunk az én általam tőle idézett mondathoz jutni, ha a két szót egymás szinonimájának tekintjük. Lényegében azt, hogy ha leír egy ilyen mondatot, akkor azzal érvényteleníti a második mondatát, amiben az érzelmek sokféleségéről ír. 

Válasz a(z) 119. üzenetre:a gondoskodás ösztöne az utódról az, de tudatos felelősségvállalással kell, hogy párosuljon az ösztön, különben átvágnád a torkát, ha már második hónapja nem hagy aludni, nem igaz?

Válasz a(z) 117. üzenetre:

Ühüm... akkor ezek szerint te például egy anya gyereke felé érzett ragaszkodásáról is azt gondolod, hogy nem érzelem, hiszen ki tagadná azt, hogy ez is egy kódolt ösztön?

Jajjmár... ez nagyon rossz menekülési irány, Perdita...
Mindent, amit szándékosan teszünk, ilyen vagy olyan ösztönünk motivál... nem is értelek...

Válasz a(z) 102. üzenetre: Ha tovább olvasod az ominózus mondat utáni részt, akkor ez következik: "Az érzelmeknek több formája is lehetséges, az erős szexuális vonzalomtól kezdve a szerelemig sok féle indittatásból mennek bele a szexuális kapcsolatba."

Akkor hol mondott esther mást, mint te?

Szó sincs érzelem=szerelem analógiáról.

Legalábbis itt, mert való igaz, hogy az esetek igen nagy többségében valóban ezt értik alatta...

Válasz a(z) 116. üzenetre:

Az efféle sztorik közismertek, csak azt nem értem, ennek mi köze ahhoz, hogy a "szerelem" és "érzelem" szavak szabadon felcserélhetők-e.

Attól ugyanis, hogy szerintem nem felcserélhetők, én még épp úgy mélységesen megvetem a hűtlenséget, mint te... A két dolognak az égvilágon semmi köze egymáshoz. Sőt... 

Válasz a(z) 115. üzenetre:a nemi vágy, a másik megkívánása nem érzelem. Ösztön. Testi késztetés.
Akárhány egyedet megkívánhatsz, és közösülhetsz vele, de ez nem jelenti, hogy érzelmeid vannak vele kapcsolatban. Számomra ez egyértelműnek tűnik.

Válasz a(z) 114. üzenetre:senki nem állította, hogy a szexet elköteleződésnek követni, én biztosan nem.
Mivel velem beszélsz, a magam nevében nyilatkozhatok.
1. Nem szexelek semmilyen érdekből. Tovább megyek: egyáltalán nem szexelek :), de ez másik téma.
2. Meglepődnél, ha tudnád, hány 30-32 éves pasi futott még nemrégiben is utánam szép fiatal feleséggel, vagy barátnővel. Jó pasik, potens pasik, otthon szép asszony, kis gyerekek. Szerintem a feleségnek gőze sincs, hogy hozzám járkál a férje, esetleg másokhoz is. Ha megkérdeztem ezeket a pasikat, hogy miért, egyszerűen azt felelték, hogy velem más. Pedig oda elköteleződtek, nem igaz? Mosolyognék ezen, de inkább elszomorít.

Válasz a(z) 113. üzenetre:

Ez így van. Akkor viszont nem értem, miért állsz ebben a vitában arra az oldalra, ahol az "érzelem" és "szerelem" szavak egymással kölcsönösen felcserélhetők, így ami nem szerelem, az nyilván nem is érzelem... Ahol nem érzelem a vonzalom, a vágy, a "kívánlak", és a nem a szerelem, hanem az efféle érzelmek által kiváltott szexuális odaadás és elfogadás csak vacak dolgok, amikre csak vacak lények (értsd: férfiak...) képesek...

Válasz a(z) 112. üzenetre:

Dehogy van így... :-) Nemár, Perdita, ne veszítsd el az arányérzéked... :-) 

Tartalmilag pedig szerintem egy egészen egyszerű félreértés az, ami miatt ezt mondod. A férfiak nem azért nem köteleződnek el feltétlenül amellett, akivel lefekszenek, mert rögeszmésen kerülik az elköteleződést, hanem azért, mert egyszerűen nem kell nekik az adott nő "örökbe". Miért kellene elköteleződni azzal, akivel nem akarod összekötni az életedet? Hidd el, ha egy nő kell egy pasinak, akkor a a pasi nagyon is elköteleződik... boldogan és önként...

Ez egy tipikus női önhazugság: sokkal könnyebb a lelkünknek kimondani azt, hogy "a férfiak ilyen rohadtak", mint azt, hogy "nem kellettem neki". Vagy azt, hogy "na, ez is csak azt akarta", ahelyett, hogy "nem tudtam elég örömet okozni neki ahhoz, hogy ismételni legyen kedve"...

A férfiak és nők közt nem az elköteleződésre való hajlam a különbség, hanem az, hogy a férfiak általában akkor sem mondanak nemet egy együttlétre, ha nem látnak az adott nőben perspektívát, míg a nők akkor is nemet mondanak sokszor egy együttlétre, ha amúgy vágynak a pasira, de tudják, hogy nem lesz folytatás...

...és ezzel kapcsolatban ki kell mondani egy roppant kínos dolgot:.. a férfiak ebben a legtisztább és legőszintébb dolgot teszik: akkor "szexelnek", ha vágyat éreznek a szexre - és ha vágyat éreznek, akkor "szexelnek". Mindenféle érdek nélkül. Szemben a nőkkel, akik közismerten hajlamosak arra, hogy akár kellő vágy nélkül is lefeküdjenek egy pasival, csak azért, mert azt remélik, hogy abból majd kapcsolat lesz. Így ekkor érdekből cselekednek. És hogy is hívjuk, ha valaki érdekből "szexel"? Igen, kurvának hívjuk...

"Szexelni" nem valami érdekében kell. "Civilek" közti  szexre egyetlen erkölcsileg elfogadható ok van: *a vágy*... Szexelni a gyönyörért kell, az elköteleződés pedig nem gyönyör kérdése, hanem egy annál sokkal mélyebb vonzalomé... Szezon és fazon...

(Etológusok azt mondják, hogy a legtöbb állat pusztán a szaporodásért párosodik, szemben az emberrel (vagy pl. a bonobó majommal :-) ), aminél a szex jócskán túlmutat a szaporodáson, mint célon. Ha bárki azt állítja, hogy a szexet feltétlenül elköteleződésnek kell követnie, az lényegében eltagadja az embernek azt az egyik olyan jellegzetes tulajdonságát, ami okán (többek közt) különbözik más állatoktól...)

Válasz a(z) 107. üzenetre:egy csomó más pozitív érzelem is létezik a szerelmen kívül

Válasz a(z) 109. üzenetre:azért, mert ez legalább 99%-ban így van, ilyen egyszerű. A pasik nem tudnak, és nem is akarnak elköteleződni, míg a nőknek igényük van erre. Ebből van mindig a galiba.

Válasz a(z) 110. üzenetre: :)

Dehogynem.. a *#109*-es utolsó bekezdésében le is írtad ;)

Válasz a(z) 108. üzenetre:

Ezt most nem értettem...

Válasz a(z) 105. üzenetre:

Jaja, az érzelem és a "testi érzet" más. Az érzelem vagy az, ami a "testi érzet" közben a pszichédben keletkezik, vagy az, ami rávesz téged arra, hogy olyasmit tegyél, ami közben "testi érzeted" lehet.

Ne keverjük már össze: a szexuális vágy estében az érzelem (a vágy!) az ok, a "testi érzet" pedig már csak az okozat, nem pedig fordítva. 

Miért éreztek annyian kényszert arra, hogy azt bizonygassátok, hogy a férfiak érzelemmentes szaporodógépek, ám mi, nők glóriafényben úszó szeretetlények vagyunk? Most tényleg csak én látom ennek a sértett és frusztrált elméletnek a röhejes voltát? :-D

Válasz a(z) 107. üzenetre: ;) 

Azért, hogy mindenki megértse és ne legyen álszent!

Válasz a(z) 104. üzenetre:

Persze, hogy érzelem alatt szerelmet értett. Épp ez ellen a felfoghatatlan szokás ellen fogalmaztam meg a véleményemet. Sem intellektuálisan, sem érzelmileg nem tisztességes dolog, ha önkényesen kisajátítgatunk szavakat csak azért, hogy ezzel a trükkel igazzá varázsolhassuk az amúgy hamis állításainkat.

Az efféle nyelvi kisajátítgatás közismert. Aki kinyalja a seggünket, és akinek kellünk, az az "igazi nő/férfi", mindenki más nem "igazi". Sokaknak "a férfi 180 cm felett kezdődik", az az alatti "törpe", és "80 kiló alatt karácsonyfadísz". A 65 kilós nő "dagadt/bálna", az 50 kiló alatti meg "csontváz", a mellkas pedig C-s kosár alatt "deszka". A "magyar" az, aki ránk szavaz, jó keresztény pedig nem öl embert, de hát a "négerek/zsidók/cigányok/arabok/kínaiak/buzik" nem emberek, ezt mindenki tudja, így azokat büntetlenül meg lehet ölni... Aztán én hűséges vagyok, mert nem volt "szex", csak orál, az orgazmust azért színleltem, hogy "örömöt okozzak", abban a dologban pedig egyáltalán nem hazudtam, az "kegyes hazugság" volt csupán. Ha megdugja, akkor "nagy kan", ha megdugják, akkor "kis kurva", ha pedig csak szop, akkor "szűzkurva".

Ha pedig nem érzel szerelmet, akkor nem érzel semmit! Semmit!!! Hiszen egyetlen pozitív érzelem létezik a Földön: a szerelem... nyilván...

Ugyanmár... nem is értem, miért magyarázom...

Válasz a(z) 105. üzenetre: :napersze: 

Erről beszélek...

Válasz a(z) 102. üzenetre:nana, más az érzelem, és más a testi érzet.

Válasz a(z) 102. üzenetre:

Szerintem érzelem alatt, szerelmet értett. 
Adott egy kapcsolat, ahol a két fél elvileg szerelmes egymásba.
Illetve adott egy másik (vagy több másik) ami(k) a szexről szólnak. 

Mindez addig szuper, amíg az érzelmi/szerelmi kapcsolatban lévő mindkét fél jól érzi magát! 
Amikor viszont az egyiknek ez már fájdalmat okoz... akkor a szexkapcsolatot zárni kellene.. és nem a harmadik félnek!

Válasz a(z) 101. üzenetre:azt tisztelik, azt imádják, aki üti-vágja, kifosztja őket. Minél megértőbb, engedékenyebb vagy, annál inkább vágynak másfelé.

Válasz a(z) 69. üzenetre:

"Az én véleményem az, hogy a nők nem képesek érzelmek nélkül szexelni" - írod, ebből a megfogalmazásból pedig logikailag következik, hogy a nőkkel szemben vannak "valakik", akik viszont tudnak. Na, ugyan kik lehetnek azok?  Hát nyilván a férfiak... a régi, jólismert mese...

Nos, nekem ezzel kapcsolatban két véleményem van. Az egyik ez:

http://www.eropolis.hu/bisex/blog/la-fanta/12/

A másik pedig az, hogy gondolkodjunk már el egy kicsit, mielőtt leírunk egy ilyen mondatot... Te most vagy azt állítod, hogy a (női) prostituáltak milliói rózsaszín kéjvágyból "szexelnek", vagy azt, hogy a prostituáltak nem nők. Nem is tudom, melyik állítás lenne elképesztőbb...

Tudom, sok a sérelem, de nőként is tisztázzunk egy dolgot: ha már feltétlenül meg akarjuk piszkálni ezt a kérdést, akkor semmi más (ködös szentimentalizmustól mentes!) válaszra nem juthatunk, mint hogy a két nem közül - az ám! - egyedül a férfiak nem vádolhatók azzal, hogy mindenféle érzelem nélkül tudnának "szexelni". 

Azt ugyanis egy 6 éves is belátja, hogy a szexhez (értsük most ezen az aktust...) feltétlenül szükséges a férfi erekciója, az erekciót produkáló férfi pedig szükségszerűen vágyat érez. Azt pedig, remélem, nem kell külön bizonygatnom, hogy a vágy is érzelem...

...ezzel szemben a nő mindenféle érzelem nélkül is - külön aligha részletezendő, egyszerű anatómiai evidenciák okán - bármikor képes a szexuális aktusra, akár még eszméletlen is lehetne, akkor is... Szóval, lehet, hogy én másik bolygón élek, mint te, esther, vagy a hozzászólásodat lájkolók, de ezzel a férfiakétól eltérő anatómiai adottságokkal a nők nagyon is élnek... és nem csak a prostituáltak... olyan férfit viszont aligha látott bármelyikünk is, akiben ne lett volna legalább a vágy formájában jelen érzelem egy szexuális aktus közben...

Akkor miről is beszélünk, az isten szerelmére???!!! :-D 

Csak ismételni tudom magam: ha kiindulásképpen az "érzelem" szót érthetetlen módon a "vonzalom", pláne a "szerelem" szinonimájaként használjuk, minden más érzelmet pedig sértettségünkben önkényesen nem tekintünk emberi érzelemnek, akkor ne csodálkozzunk, ha a végére efféle csacska és hazug kijelentésekhez jutunk, mint hogy a nők nem képesek érzelmek nélkül szexelni, aztat csak a rohadt férfiak tudnak... :-D

És ne tekintse ezt egy nő sem árulásnak a részemről, de attól még nem fogok hazudni, mert sérelmeim biztosan nekem is vannak...

Válasz a(z) 100. üzenetre:
Köszönöm

Válasz a(z) 98. üzenetre:a pasik piszkok. Mielőbbi felépülést!

Válasz a(z) 98. üzenetre: 

Hmm.. 
A fb-os részt nem értem, hogy miért zavar? 
Én is szoktam törölni azokat, akiket nem kívánok tovább beavatni minden olyan bejegyzésembe, amit csak az ismerőseimmel szeretnék megosztani.. 
A másik ... igen, időről-időre átnézem, hogy kik azok, akikkel valóban beszélgetek is néha, vagy kíváncsi vagyok rá, és ki az, akire továbbiakban nem vagyok kíváncsi. Akire nem, azokat nem sértettségből, de törlöm.. Lépek tovább.

Nyitott kapcsolatot pedig csak azoknak javaslom, akik képesek megérteni, hogy a nyitottság mindkettőjüknek szól, és az érzelmeket nem kérik számon egymástól.. A pasidnak, ha eléggé fontos lennél, pont leszarná a találkozást, ölelgetéssel, puszilgatással.. azzal a csajjal.. ugyan már...  
Sőt! 
El sem jutott volna arra a szintre azzal a csajjal, hogy neked fájdalmat okozzon a találkozásaival.. 

(szvsz)

Sziasztok!

Eltűntem, mert emésztenem kellett és mostanra jött el az a pillanat, hogy úgy tűnik nem fog ez működni a továbbiakban. 
Elvileg a "Nő" eltűnt az életéből, nem akar találkozni a párommal, de a párom még mindig várja, hogy egy utolsó találkozó létre jöjjön. Vissza szeretné neki adni személyesen azt, ami nála van. (A "Nő" visszaküldte postán, azt ami a páromé volt.) Csak azért akarja állítólag még 1x személyesen látni, hogy átölelhesse és egy puszit nyomhasson az arcára. Így látja lezártnak a kapcsolatot. Amiben igazat is adok neki. De érdekes a "Nő" viselkedése... (Ha tudom, hogy vége, csak egy szerető voltam, akkor miért törölném az ismerőseim közül a facebook-on? Tiszteletben tartom a döntését és mivel az életem része volt, akármilyen formában is pár hónapig, ismerem. Tehát nem törlöm… Hacsak nem megsértődtem és féltékeny vagyok, hogy mégis a másik nőt választotta. Aztán ezzel próbálok egy utolsó kártyát bevinni, hogy meglássa, mennyire fogok neki hiányozni.)
Tehát az az érzésem a "Nő" játékot játszik, hogy besértődünk, nem foglalkozunk vele, mert így fogsz rájönni hiányzom-e :O És igen, hiányzik a páromnak :O Nem mondja, de érzem, hogy azóta a kapcsolatunk egyre mélyebb pontra kerül. :(
Lassan eljött a feladás és lemondás ideje, mert nincs már energiám türelmesnek lenni, várni, pláne harcolni.
Azt hiszem én nagyon kevés vagyok a páromnak, így felesleges a továbbiakban azt a kérdést feszegetni, hogy értelme van-e egy nyitott kapcsolatnak. A rövid válasz: NINCS. Hiszen itt lassan kapcsolat sem lesz.

Ezen a fórumon üzenek a "Nő"-nek, ha netán olvassa. Sikerült egy kapcsolatot szétszednie csak azért, mert "Ő" más és másképp gondolkozik. A könyv amit elolvasásra ajánlott... Egy dolgot világított meg számomra, hogy "Ő" már nem képes mást adni egy Férfinak csak a testét. Sorry, hogy ez a véleményem, de nekem ez jött le. Akkor kellett volna félre állni büszkén és sértődés mentesen, amikor hónapokkal ezelőtt kiderült számára, szétszedhet egy kapcsolatot. Elég nyílvánvaló volt, amikor leírták neki egy üzenetben, hogy szálka a szememben. Nem állt félre! Gratulálok, akkor most már viselheti a terhét a tettének. Remélem lesznek nyugodt nappalai és éjszakái és nem lesz lelkiismeret furdalása. 

Itt a vége a fórumnak, mert nincs értelme a további találgatásnak és ötletnek. Nagyon köszönöm az eddigi hozzá szólásaitokat. Volt ami használható volt számomra, volt ami mosolygásra késztetett. 
Sok sikert Mindenkinek a további keresgéléshez.

üdv
monik

Válasz a(z) 85. üzenetre:szia messze volt ez azért a nyitott kapcsolattol.
Nem gondolod, hogy egy oldalú volt a részedröl???

sziasztok
Mi a párommal swingerezni járunk nyitott kapcsolatba.
teljes mértékben megszűnt a féltékenység köztünk és a sexuális életünkre is jó hatással van a nyilt bevállal nyitott kapcsolat.Egymás előtt nyiltan,érzelem mentesen és szenvedélyes sexet tudunk vállalni más partnerekkal,enyhe bi sex is belefér mind kettönk részéröl,lehetünk egy ágyon vagy külön szobában,utána megbeszélni őszintén  kinek mi volt jó.Szerintem ehez mind2 félnek egy formán kell gondolkodni,érezni stb...

Szerintem simán, működőképes a történet...

Szerintem gyűjts be minden apró örömöt, mert szükséged lesz erre a munícióra ínséges időkben, hogy végig tudd csinálni az életedet mély depik nélkül. Bizonyos mértékig örömökkel működünk. Ne hagyd senkinek kibeszélni az üzemanyagot a benzintartályodból, mert a tanácsadó csak belepofázik és otthagy utána, te meg ott állsz majd erőforrás nélkül.

Válasz a(z) 90. üzenetre:
Teljesen szükségtelen személyeskedéssel fűszerezni a reakciód, ha olyan _véleményt_ olvasol, ami nem egyezik meg a Tiéddel. 

Válasz a(z) 86. üzenetre:Nagyon egyetértek azzal amit itt leirtál. Hiszen tapasztaltad, tudod.
Nekünk is 10% - ot jósoltak meg a "nagyok", hogy ez kettőnk között működni fog.

Én válni akartam, a Férjem e mellett a kapcsi mellett döntött. Végülis más probléma nincsen, csupán a vérmérsékletünk, a szexuális intenzitásunk  :pirul: Most kövezz meg!-de ez van. :(

Hogy jó- e igy? Megfogalmaztad. A válasz nálad van...

8 év után én is úgy gondolom, ám a lehetőségeink korlátozva vannak.
 

 

Válasz a(z) 87. üzenetre:
Hehe..tudod azért érdekes ez a hozzá állás, mert a lapod szerint nem független nővel is szívesen mókázgatnál. Az nem annyira zavar, ha másé az a nő, csak lehessen kotorászni a bugyijában. Tudod, ha nem lennének nyitott kapcsolatban élők,( vagy tilosban járók-de most nem róluk van szó) akkor lehet, hogy neked is kevesebb élmény jutna. 
Nem kéne gázosnak nevezni azt, aki máshogy gondolkodik, mint te.Szerintem meg az a gáz, ha valamit nem tapasztalsz és úgy mondasz véleményt róla.
Arról nem beszélve, hogy még csak 29 éves vagy..... 

Hol vannak a hölgyek akik a nyitott párkapcsolatot dicsőítik? Akik szerint a szinglik nem teljes értékű nők.

Úgy gondolom ha felmerül ilyen jellegű igény, akkor gáz van.
Én önző vagyok és nem engedem át a párom, s viszont: ha valakit társamul választok, akkor nem fogok más bugyijában kotorászni. 
Összegezve: nem Nekem való dolog ez... :-)

Nem hiszek a nyitott kapcsolatban.

Amikor anno férjhez mentem, abban maradtunk a párommal, hogy ha úgy hozza az élet, nem leszünk a nyitott kapcsolat ellen. Ez sokáig fel sem merült, de egyszer igen, leültünk újra megbeszélni, és úgy döntöttünk, belevágunk. Jó kapcsolatunk volt, nem volt okunk panaszra, fel sem merült egyikünkben sem, hogy ebből baj lehet. Nyíltan, nem átverve a másikat, stb. ment ez egy darabig, de azt vettem észre, hogy valami nem oké. Aztán rájöttem, hogy mi a baj: a nyitott kapcsolat csak annak elodázása, hogy beismerjük önmagunknak, már nem működik úgy a kapcsolatunk, ahogy kéne! A nyitott kapcsolat egyfajta közös titok, ami újra összefűz minket a másikkal. De ha igazán szeretjük a másikat, akkor nem váltunk nyitott kapcsolatra, hanem egyéb módon, de közösen igyekszünk a kapcsolatunkban fenntartani a tüzet, megkeresni a változatosságot. Mert egy kapcsolatot többek között a közös élmények, a cinkos összenevetések, közös titkok tartanak össze, de ha én itt, ő meg ott, mással éli meg amit akar, akkor az nem közös élmény! 

Ettől függetlenül nyilván van akinél sokáig működhet. Én úgy éreztem nem akarok hazugságban élni, elhitetni magammal, hogy ami nem működik az működik. Ezért inkább léptem. Nem bántam meg soha egy pillanatra sem, hogy így döntöttem!

Ma már semmiképpen nem mennék bele nyitott kapcsolatba. Sokmindenbe igen, de csak együtt, közösen, mert ez építi a kapcsolatunkat, ha mindketten akarjuk, míg a nyitott kapcsolat idővel leépíti!

Tisztelt hölgyeim!

Én mint férfi 2013 nyarán futottam bele ebbe a csapdába.
Egy évvel korábban módfelett kezdett érdekelni a BDSM. A párommal próbáltam ugyan megbeszélni a dolgot, s a kezdeti engedékenység után hirtelen elutasítás volt a későbbi reakció. Viszont bennem a késztetés, hogy kiéljem ez irányú vágyaimat, egyre fokozódott, és bizony számomra egyre nehezebben volt elviselhető. Aztán tavaly nyáron lehetőségem, és alkalmi partnerem adódott. A szeánsz sajnos felemásra sikeredett, de a katasztrófa késő őszig váratott magára. Mivel érdekelt a téma, így egyre többet olvastam róla itt a fórumokon, kérdeztem, hozzászóltam. Sajnos egy dolgot nem vettem észre! Közben kicsit a viselkedésem is megváltozott, és ezt érzékelte a párom is. Korábban ugyan volt egy olyan kijelentése, hogy neki mindegy, csak nem vigyek haza következményt. Mégis áttúrta az összes levelezésemet, és mindenre fény derült. Ezután kellemetlen beszélgetés, esküdözés, és kísérlet a kapcsolat javítására. Minden hiába. A párom 2013 decemberében új partner után nézett, és 30-án közölte velem a végleges szakítást. Azóta nem hiszek a nyitott kapcsolatban.

Válasz a(z) 82. üzenetre:

"*Ha a kapcsolat már több fájdalmat okoz mint örömöt, akkor ... *"

Igazából ez a mondat az, amit a legfontosabb lenne megbeszélniük egymással. Mert ha egyikük szenvedésként éli meg a partnere kalandozását, akkor az a kapcsolat nem nyitott, hanem kényszerből fenntartott, és leginkább a pasi örömét tekinti fontosnak. Köze nincs a nyitott kapcsolatok többségéhez. Az ugyanis arról szól/na, hogy "mi ketten" szerelemmel szeretjük egymást, de a szexualitásunkat engedjük szabadon szárnyalni, akár más partnerekkel is KÖLCSÖNÖSEN(!) ... egészen addig, míg ezzel a szerelmünknek nem okozunk fájdalmat!

(szerintem)

Válasz a(z) 82. üzenetre:annyit is ért, meg minden, mindezt tudja az ember az eszével, de attól még sokáig baszottul hiányzik sajna :(:(

Válasz a(z) 81. üzenetre:
Hát igen, nem mertem ennyire vulgárisan fogalmazni, de hasonló véleményen vagyok, ennél pontosabban nehéz lefesteni. :)
Sajnos ha az ember lánya szerelmes, akkor ez egy nehezen kivitelezhető dolog, fránya érzelmek...  Annál helyesebb viszont, mert a dolgok ilyenkor már úgyis ebbe az irányba mennek. Ha a kapcsolat már több fájdalmat okoz mint örömöt, akkor tényleg ez (lenne) a legokosabb. Viszont a pakliban az is benne van, ha választás elé állítja a párját, könnyen lehet hogy a másik nőt választja. Akkor viszont nincs visszaút. De akkor annyit is ért.

Monik meg szerintem fogja meg a srácot, és dobja ki a srácot a jó büdös francba, lehetőleg rugdossa is le a lépcsőn, ha van neki olyan, úgy, hogy ezt többen lássák, ezt azért mondom, mert a pasik utálnak döntést hozni, jelenleg semmilyen jelentős nyomás nem nehezedik rá, hogy megtegye, hát segíts neki, de teheted azt is, hogy magadban forrongasz, megvárod, amíg te unod meg őt, vagy jön egy jobb, és akkor adod ki az útját, a választás függ a kötődésed mértékétől, a stressztűrésedtől, illetve a büszkeségedtől

Válasz a(z) 78. üzenetre:a témával kapcsolatban az a kérdésem, hogy itt a kávéházban nekem is lehet-e kiszera mléra bégeva szebékkel visszaadni.

Sajnálom, hogy a párod azóta sem szánta rá magát véleménye megosztására, de remélem azért olvashatunk tőle is véleményt :)

Válasz a(z) 77. üzenetre:Kedves szaftosbarack, aki "büdös, mint a görény, és a bánatos picsában laksz"..nyilván te még nem ütöttél el semmit, véletlenül.
Remélem "beszarás" után kitörölted a hátsódat.

A témához mit is írtál..mert azt nem nagyon látom.

beszarás, Feud, mint Freund, pszichológia, mint pszihológia, pszichoanalízis, mint pszihoalízis, na olvasgassatok még

Válasz a(z) 73. üzenetre: Azért nem komoly, mert messze lakik és januártól még messzebb fog, megy Angliába és esze ágában sincs visszajönni. 
Megnéztem az adatlapod és a képed, az égadta világon semmit nem árul el rólad, ellenben nem is ítéllek meg az alapján amit nem tudok (Veled ellentétbe). Nem laksz messze, üljünk be valamikor, valamire, valahova csak egy órácskára, ismerj meg és utána alkoss képet rólam.

Esther! A pszihoanalizis? Naná hogy érdekel...minden ami pszihologia...érdekel...

Válasz a(z) 70. üzenetre:Hát mi legyen?? Szerintem éltessük és áldozzunk az oltárán! :pirul:  :pirul:  :pirul: 

(priviben szívesen küldök olvasnivalót Freund életéről, na nem amit ő íratott meg magáról, hanem amit róla írtak! Hogy valójában mennyire szenzáció és pénzhajhász, kokainfüggő és plagizáló ember is volt. Akinek a munkássága sok ember életét tette tönkre. Hasznos olvasmány...már ha érdekel. :)  )

Válasz a(z) 71. üzenetre:
Nem ismerlek, ez igaz, (ámbár rögtön rájöttem mi volt a régi neved,) de tudod a stílus sokat elárul az emberről. Az is egy fajta bemutatkozás, ami az adatlapodon van, a kép, a szöveg, a megfogalmazás stílusa, és a fórumokba írt megnyilvánulásaid.
 
Szóval ezek szerint, te is egyfajta nyitott kapcsolatban élsz-ahogy írod,- nem akartok komoly kapcsolatot egymástól. Számomra ez a következőt jelenti: Jó vagy szexre időnként, de ha jön egy következő, akivel többet és komolyabbat is lehet, azonnal lecserélnek-és mindez persze fordítva is. Te is lecseréled gondolkodás nélkül a jelenlegi partneredet,  ha egy olyan nő jönne az életedbe akivel elképzelted a továbbikat. Mondjuk egy szerelmi kapcsolat. :)
Tehát neked is vannak vágyaid, más elképzeléseid, mint a jelenlegi állapotod és ezekkel a vágyakkal minden oké..ahha, csak akinek másmilyen elképzelései vannak, azét szólod le..
Csak ezt nem jó helyen mondod, de legfőképp nem jó stílusban. A szavakon sok múlik, hidd el. Lehetnek neked más elveid/vágyaid, de akkor fogadd el, hogy másoknak meg másmilyen van. És ne fogalmazz sértően ott, ahol ez még inkább bántó. Kultúráltan is lehet vélményt mondani. (lásd pl a pejoratív bagázs kifejezés).

Válasz a(z) 71. üzenetre:
Érdekes, hogy annak a kérésnek eleget tettél első szóra.. 
Amit utána kért, azt viszont magasról le...
"*Szépen kérlek, hagyd el ezt a fórumot és keress más olvasni valót magadnak.
Köszönöm megértésed.*" .. pedig ennél kedvesebben nem is kérhette volna..