Egyszer voltam nála korábban. Jó nagyokat szeret mondani, kicsit hősködőnek is tűnt, de csak elmentem hozzá. Megnéztünk egy filmet, aztán kipróbáltuk egymást, de nem volt kitörő siker, csak olyan átlagos.

Pár hónap múlva rám írt, hogy találkozna még. Nem volt ellenemre, de nem is volt lehetőségünk. Néha jelentkezett, de nemigen találtuk a megfelelő alkalmat. Ő csak néha jár erre, én pedig akkor épp nem.
Most tavasszal aztán elég gyakran vagyok itt – nem messze tőle – és épp rákérdezett, mert ő is épp itthon volt. Nagy nehezen megbeszéltük, hogy akkor aznap este mindkettőnknek jó. Jó lett volna ha el tud jönni, nekem sokkal kényelmesebb lett volna, a kocsim se jó, pénzzel sem vagyok most épp dugig. De azt mondta nem tud, viszont kifizeti az utat. De nem csak ez volt a bajom ezzel.
Milyen filmet szeretnék, kérek-e valamit enni, inni, tudok-e még egy lányt magammal hozni… dőltek a kérdések. Igazából nem ragaszkodtam semmihez. Vacilláltam is, hogy akarjak-e most, vagy nem. Nem voltam igazán jó állapotban. De végül beleegyeztem, hogy elmegyek. 

Nem regélem el, a felkészülést: a szokásos. Fürdés, smink, öltözködés, simítgatás.
Elég lassan lettem amúgy kész, de szerencsére nem időre mentem. Aztán elkészültem, elindultam… 
volna, de vagy ötször kellett visszamennem, mert valami elmaradt. Utoljára pár kilométerről fordultam vissza a parfümömért.

No, odaértem. Kijött elém.
- Hogy legyen? - tette fel a konkrét kérdést - Előbb nézzünk valamit, vagy rögtön térjünk a tárgyra, és majd utána?
„Lényegretörő, vicces fiú vagy” – gondoltam.
Bementünk a házba, letettem a táskám, kabátom, és bekéretőztem a mosdóba. 
Micsoda látvány fogadott, amikor kijöttem! Ott állt a mosdó mellett a szoba ajtajában anyaszült meztelenül, álló farokkal, még gumit is húzott rá. Elmosolyodtam, vicces volt. 
- Emeld fel a kezed! - és egy mozdulattal lekapta rólam a blúzomat. Szerencsére volt rajtam kombiné, mert a fűtést azért nem vitte túlzásba. Pláne hogy a nadrágomat is eltávolította a következő mozdulattal, és vele együtt a bugyim se maradt rajtam. Rámenős volt, na.
- Térdelj le! - hangzott a következő utasítás. Kicsit lehetett volna meghittebb is, megvallom. De kívántam is a dolgot, én sem vártam rá, máris a számba kaptam a meredező farkát. Fogta a fejem és ütemesen diktálta, hogy mit tegyek. Elég hosszan elvoltunk így, majd újra megszólalt:
- Térdelj fel az ágyra!
Engedelmeskedtem. Mögém állt, de olyan gyorsan benn akart lenni, hogy nekem ez túl hirtelen volt. 
- Inkább beleülnék először - mondtam.
Akkor én diktálom a tempót, én érzem, hogy milyen gyorsan, milyen mélyen, hogy hatol belém. Kívántam, hogy magáévá tegyen, de magam is meglepődtem, mert másodpercek alatt elnyeltem. Ütemesen kezdtem mozogni az ölében, és az első pillanattól fantasztikus volt érezni, ahogy bennem meredezik. Igen hosszan lovagoltam, nemigen akartam abbahagyni. Térdelésből guggolásba váltva csusszantam fel le a kemény dárdán, ő pedig a fenekem alá nyúlva segített, emelgetett. Amikor elég volt már a pozícióból, hátat fordítva ültem bele, és folytattam a menetet. Ő a combomat simogatta, a bokámat. Nagyon jó érzés volt. Legalább fél óra telt már el azóta, hogy a dolgok közepébe vágtunk és bármelyik pillanatban hatalmas energiával tudtam volna elélvezni. Szóltam is neki, hogy ő érjen fel előbb a csúcsra, és akkor közölte velem, hogy neki még ennél sokkal több idő van vissza. Ez nagyon felvillanyozott! Lehetőségem támadt arra, hogy még nagyon hosszú ideig maradjak ebben a felfokozott állapotban, élvezni, csak élvezni, hogy a csúcs közelében járok, és addig játszom ezzel, amíg akarok!
Elfáradtam, és hasra feküdtem. Értette a hívást, és mögém került. Jobban szerettem volna, ha a terpeszem közé furakodik és rám nehezedik, de összezárta a lábaim és ráült a combomra. Így hatolt be hátulról. Az ágyhoz szorítva kevéssé tudtam mozogni, de nem is volt rá szükség, mert ő tette a dolgát. Nedves, sikamlós farpofáim között furakodott a résembe, és nem volt más lehetőségem, mint tűrni a ritmusát. Pihentünk is közben, mert ő is lankadt, és nekem is fel kellett lélegezni a határozott, erős behatolástól.
Mellette fekve tartottam fenn kézzel az izgalmát, és nemsokára tudtam, hogy megint belém áll, hogy ott folytassa, ahol abbahagyta. Oldalamra fektetett, és úgy nyomakodott be mellettem térdelve. Fantasztikus volt megadóan tűrni ezt a dominanciát. Remegő pillákkal néztem a szemébe, ahogy fölém magasodva dominál.
Kisvártatva azt javasolta, hogy menjünk ki a nappaliba, még jobban feldobná, ha valami erotikus film is menne közben. Sosem szeretkeztem még ilyet látva, gondoltam, miért ne. Kivonultunk, elő is keresett egy számára megfelelő filmet. A laptop előttem feküdt az asztal üveglapján, én előtte térdelve az üvegre támaszkodva. Ő az ágy szélén ült, és maga felé húzta a csípőmet. Határozottan húzott rá kemény férfiasságára, könnyedén csúszott belém. Eszem ágában nem volt nézni közben a laptop képernyőjét, csakis érezni akartam hogy művelje velem azt, amire vágyom.
Nagyon fel voltam már izgulva, legalább egy órája voltam már a csúcs közelében. Úgy feszített már a vágy, hogy majd’ fel robbantam. Éreztem, hogy ő még mindig nem közelít, kis pihenőt tartottam, de ő ösztönzött, hogy ne várjak tovább. Hátradőlve ült az ágy szélén, én pedig neki háttal, beleültem újra, hogy egy végső hajrával kiszakítsam a túlfeszített érzéseimet. A lábaim már remegtek, a hasam lüktetett, az ágyékom a végletekig széttágulva, ellazulva, az agyamat elöntötte a kéj, nemigen tudtam gondolkodni. Nem is volt rá semmi szükség. A feszültség csak nőtt, nőtt, már a gyomromban éreztem, hogy belém hatoltak, felnyársaltak, megbénítottak. Így akartam maradni! Ő csitított, mert önkéntelenül is hangot adtam az állapotomnak. Nem tudom meddig viselhettem el ezt az állapotot, mígnem átszakadt, nem lehetett tartani tovább. Mit érdekelt engem, hogy csitítanak! Megnedvesedett, elfolyt az ágyékom, és lihegve, aléltan ültem még benne. Huhh, órákig elviseltem volna!
Értettem már, miért akart még egy lányt... :)

Persze ő még nem élvezett el, és semmiképp se szerettem volna, ha neki nem adatik meg. Levette a gumit és szorgosan gyúrta magát, én segítettem. Vele szemben ülve az ágyon simogattam, gyúrtam a zacsiját, puha, harisnyás talpammal izgattam a mellét, két talpam közé fogtam nedves szerszámát. Szólt, hogy közeledik. Lélegzete felgyorsult, egyszer-egyszer megremegett, majd lágy, fehér, meleg folyadék ömlött a lábamra, miközben éreztem, hogy ellazul egész testében. Egy percig még így maradtunk, majd kértem egy törölközőt – azért ne kelljen átázott harisnyában haza menni.
Jól esett maradni még, s az is, hogy beszélgettünk egy kicsit. Könyvekről, filmekről.

Elérkezett az indulás ideje, felöltöztem, összeszedtem magam, ő pedig a kezembe nyomta az útiköltséget, ahogy ígérte. Jaj, de furcsa érzés volt! Mint mikor kifizetik az ember lányát egy jó menet után (jóval korábban ajándékot is ígért, de sosem vettem komolyan – mondom, hogy úgy éreztem, szeret nagyokat mondani. S persze nem is kaptam :D )

Aznap éjjel úgy aludtam, mint egy csecsemő.

Beszélgettünk korábban, aztán valahogy mégsem lett belőle eddig semmi.
Most úgy alakult, hogy egyedül voltam a Balatonon. Nagyon szeretem ilyenkor tavasszal ott. Nagy a csend, jól el lehet fáradni a kertben nap közben. Mivel azt ígértem, hogy szólok, ha itt leszek, hát pár nappal előtte megtettem. Jelezte, hogy sajnálatos módon nemigen jó neki, de köszöni, hogy írtam.
Estefelé aztán bejelentkeztem, és nem sokkal később rám írt, hogy szívesen eljönne mégis beszélgetni. Előre megírta, hogy extrára ne számítsak, nem fog menni, ezzel nem lesz teljes az este, de szívesen megismerkedik személyesen. Gondoltam, nem probléma, jót beszélgetünk azért.
Megbeszéltük, hogy mikor érkezik. Én jó két órával előtte elkezdtem készülni. Így van ez: mire tisztába teszem magam – főleg egy hosszú, dolgos nap után – és egy jó sminket is készítek, az nem két perc. 
El is készültem. Hogy minden jó legyen azért kicsit várnia is kellett, mire megszáradt a körömlakk, és a ruhámmal is elrendeztem mindent. Amikor kimentem, már kinn állt a parkolóban. Kedves embernek tűnt, és szívesen fogadta, hogy egy kis sétára invitáltam. Megdicsérte az outfitet és a sminkemet. Jól esett. 
Lesétáltunk a partra, és azt latolgatta, hogy pad sincs, de én tudtam, hogy a sötétben ott vár egy, ahova le is ültünk. A szomszéd nádasban horgászok beszélgettek, egészen közelinek tűnt. Hallgattuk a nádas és a víz zaját, összekeveredve a kivehető beszélgetéssel.

Nem várt sokat, a beszélgetés közben elkezdett az ujjaival játszani a tarkómon, beletúrt a hajamba, a nyakamat simogatta. Jó érzés volt, engedelmesen hajtottam előre a fejemet. Jó hosszan tartott, másik kezével a térdemet simogatta, kellemes érzés volt keze melege a harisnyámon keresztül. Szép lassan került egyre beljebb: a fülemet simogatta, a térdemről a combom felé kalandozott a keze, a nyakamba fúrta a fejét és puszilgatott.
Több perc simogatás után szívesen vettem volna, ha megcsókol. Lassan felé fordítottam a fejem és értette a hajlandóságot, megcsókolt. Finoman, óvatosan, majd egyre szenvedélyesebben. Keze már a szoknyám alatt járt, szemérmesen oda is nyúltam, a parti padon ülve épp elég volt az érzékeny, csiklandós combom. Közben a majdnem mozdulatlan víz neszezett, a horgászok zajongtak, ő hol a számat, hol a nyakamat csókolta, kezét többször is meg kellett állítani a harisnyavonalnál, hogy ne tovább… én pedig egyre jobban lágyultam. Férfias udvarlása erősen izgatta nőiességemet.
Közelebb húzódott, én felé is fordultam, egyik lábamat átvetve az övén, amitől alkalmat talált rá, hogy combom külső felét és fenekemet simogassa. Ettől már teljesen elolvadtam, vágytam rá, hogy folytassa, arra gondoltam, milyen jó lenne szemből az ölébe pattanni és úgy folytatni a csókolózást. Csak a szűk minit, ami rajtam volt, nem épp erre találták ki. Amikor már épp ez sem érdekelt volna, hangokat hallottunk a hátunk mögül. Egy pár közeledett, beszélgetve, gondolom hétvégére érkeztek a szokásos tavaszi rendrakásra és lenéztek a partra. 
Kicsit visszahúzódtam szégyellősen, nehogy meglássanak, meghalljanak – bár valószínűleg nem vehettek észre minket a sötétben, a lámpa fényében állva. Ő nem is volt ennyire szégyellős, csak simogatott tovább, csókkal keresett. Nagyon izgalmas volt, hogy titokban pettingeltünk a padon, miközben ők a vizet nézték és a másnapi teendőket latolgatták. Pár perc múlva aztán sarkon fordultak, és távoztak, mi pedig ott folytattuk, ahol abba sem hagytuk. Ekkorra már nagyon felizgultam. Igen csábító volt a határozott nyomulás, csak törekedett a keze a szoknyám alá is egyre mélyebben. Az ujja hegye többször elérte az ágyékomat, és ha nem lettem volna visszafogott nő, akkor a bugyimba is nyúlt volna talán. Nagyon felizgatott, nedvesedett a bugyim.
Nem tudom, meddig tartott, de akármeddig elviseltem volna ott a padon ezt az udvarlást.
Egyszer csak szólt, hogy menjünk vissza most már. Elindultunk az utcán felfelé, megfogta a kezem. Úgy sétáltunk, mint egy szerelmespár. Persze tudtam, hogy ez csak egy első randi, de mégis ez volt az érzés, kézen fogva sétálni vele a félhomályos utcán, a lámpák közeledő és távolodó fényében. Amikor odaértünk, közölte, hogy hozott egy üveg bort, kivette a kocsiból és bementünk a háza. Kinyitotta a bort, és töltöttünk. Ő épp csak egy kortyot ivott az íz miatt, kocsival volt, nem ihatott.
Leültünk az ágy szélére és mintha mi sem történt volna, folytatta. Simogatott, csókolt tovább.
Ebben az izgalmi állapotban már nem szemérmeskedtem, hagytam, hogy nyomakodjon egyre beljebb. Hanyatt fektemben rám feküdt, és csókolt, fantasztikus érzés volt érezni magamon a súlyát, ahogy szétterpesztett lábaim között feküdt rajtam. Lekerült rólam a bugyi is. A keze nem állt meg, simogatott, csiklandozott, ujjai szűk résemet keresték, aléltan borultam a karjaiba. Nagyon szívesen lovagoltam volna meg, de tudtam, hogy azt nem lehet. 
Azt hiszem ezt most nem részletezném, de ügyes kezeivel kielégített. A hiányérzetem csak az volt, hogy ő nem élvezett. Biztattam, hogy jusson el ő is a csúcsra. Én hiába dolgoztam rajta, de ő a „kezébe vette a saját sorsát”. Én mellébújtam, a lábammal simogattam a combjait és a zacskóját, kezemmel a mellkasát, igyekeztem olyan kedves dédelgetést biztosítani neki, mint ő nekem. Sikerült is, kisvártatva felgyorsult a lélegzete, és a meleg nedű első adagja a combomra repült, majd a többi a lábamra folyt. A harisnyám szomjasan felszívta gyorsan, éreztem a melegét és nedvességét. Nagyon izgató volt ez is. Így maradtunk néhány percig, aztán törölköznöm kellett, egyre hűvösebb volt a nedves harisnya a lábamon.
Nem akartam, hogy gyorsan távozzon, szimpatikus volt és tetszett az őszinte odaadása. Beszélgettünk még, kimentünk az ajtó elé az udvarra, a friss levegőre, jó volt az este hűvöse.
Csak elérkezett persze a távozás perce is. Kiment, én pedig még az ablakból figyeltem, ahogy beül a kocsiba és még egy-két percet szöszmötöl valamivel, mielőtt elindult volna.
Én aztán hevertem még egy darabig, majd lesminkeltem és elrendeztem magam. Hamar elnyomott az álom.

Írt később, hogy igen tetszett neki az este, reméli nekem is… Hát nekem is, igen. Talán találkozunk még. Talán egyszer több is lehet.

Egyszer régen találkoztunk. Elautózott a távolból. Én szépen kifentem magam, hogy ne okozzak csalódást, amikor megérkezik. Nem is volt csalódott, elég gyorsan a tárgyra tértünk.
Sajnos nem sikerült túl jól, zavarban volt, szokatlan volt neki a helyzet - ilyen az, amikor egy pasi inkább kíváncsi, inkább izgul, mint kíván - végül sajnos nem sikerült végigcsinálni a csúcsig.
Nem haragudtam, hiszen nem ez volt a szándéka, és simán megértem, hogy a férfi izgalmában kerül ilyen helyzetbe, meg aztán nyilván az én kudarcom is, ha nem sikerül annyira felizgatni.
Dolgavégezetlenül távozott.

Sokáig nem beszéltünk aztán. Egyszer ráírtam, hogy nálam nincs gond, ha úgy gondolja, jelentkezzen. De nem tette.
Most viszont én jártam a közelében, így jeleztem neki, hogy itt vagyok és hogy ha van kedve, akkor szívesen megpróbálom még egyszer. Válaszolt hogy szívesen eljön. Meg is beszéltük, hogy este találkozunk, hívom majd, hogy hova jöjjön.
Lázas készülődés kezdődött. Gyorsan le fürödtem ez persze a legkönnyebb. De aztán... Kiválasztani a legjobb sminket, kiválasztani a legjobb ruhát. Elkenődött. Törlés. Újra. Most jó. Fenébe ez a tus sosem úgy takar, ahogy kéne. Árnyékolás. Hát ez nagyon béna lett. Na még egyszer alapozás és árnyék. Szempilla nem ragad, de ahova nem kell, oda nagyon is. Mindjárt fel kell hívnom és  a smink épphogy kész. Persze most itt viccesen leírom, de ez jó két óra.
Felhívom, felveszi, mondom neki indulhat, hát erre nem hall semmit a telefonban, csak hallózunk serényen. Keresem a házban a térerőt és EmilRulezt dúdolgatok. Végül csak el tudom neki mondani, hogy hova jöjjön. A körömlakkom nem szárad, itt állok meztelenül. Addig nem is öltözhetek, mert csak szétkenném. 
Közben ki kell cserélnem a telefonomat, mert ez ezek szerint csak a netre jó, telefonálni a másik kell.  Átteszem a kártyát, bekapcsolom; akkor jövök rá hogy ebben nincs benne a száma. Kártya vissza, bekapcsolás, szám leírás, kikapcsolás, kártya megint át, bekapcsolás. Mindezt eltartott ujjakkal, száradó körömlakkal. 
Na kész. Bugyi, melltartó, kombiné, combfix. A legszebb fehér, ha már ünneplünk, nem igaz? 
Húztam fűzőt is, jól nézzek már ki. Akinek volt dolga vele tudja: nyúlkálsz hátul, keresed a zsinórját. elkezded húzni, összeakad, aztán már jó. Egyre szorosabb, fújod ki a levegőt, miközben hátracsavart karokkal tartod azt a szemét fűzőt, hogy ne lazuljon az egyik, amíg a másikat rángatod. Közben elhatározod háromszor, hogy holnaptól tényleg kevesebbet kell enni. Meg néha sportolni is kell. Ez is megvan.
Ruha fel, bokalánc, fülbevaló, szájfény, mert az az igazi dísz. Frizura is rendben.

Na hívom.
Hosszan kicsörög, de nem veszi fel. Másodszor is hívom, végre felveszi.
- Szia, merre vagy - kérdem.

Nem tudom szó szerint idézni, de a válasz lényege az volt, hogy 10 percet várt, majd elindult haza. Mondjuk nem ilyen szépen mondta, de legalább azonnal rám csapta a telefont. Ismeritek ezt a szaggatott búgást. Újra hívtam, gondolom elmondom neki, hogy miért nem sikerült időre elkészülnöm. Nem vette fel. Többedszerre sem. Ismeritek a hosszas kicsöngés után ezt a szaggatott búgást. Meg azt az érzést, amikor nem méltatnak arra.

Hát ennyi volt az este. Még persze megírta, hogy sajnálja, hogy nem találkoztunk, DE... és ideges lett és bocs.

Azért csak leírtam neki az okokat, meg most nektek is. Bár nektek kicsit hosszabban, mert neki akkor nem tudtam. Egész estére egy hisztis p... lettem, na.

És nem gondoltam volna, hogy egy pasi valaha hisztisebb lesz nálam.

Volt egy szabad hosszú hétvégém a Balaton mellett. Napközben kellemesen elfáradtam, a kertben a ház körül, esténként elvonultam, vagy sétálni mentem és felnéztem az oldalra. Kamerát is kapcsoltam, hátha tetszik valakinek, amit lát :)
Persze jöttek a sugdosós üzenetek a „szexi vagy, dugnálak” típusúak, meg az ajtóstól a házba fajták, bejelentkezett egy régi ismerős, aki külföldön él, de nem tett le róla, hogy egyszer személyesen is összefussunk. Össze is futnék vele, túl vagyunk számos beszélgetésen, kedves, korrekt pasi benyomását kelti, többet már csak személyesen tudnánk meg. Bejelentkezett egy másik kedves pasi is, akivel már találkoztam is. Be volt indulva, kamerát is kapcsolt és… khm… felizgatott. Jót aludtam utána. Meg jelentkezett néhány normális pasi, aki érdeklődött a kilétem, a szándékaim felől.

Az utolsó estémen történt. Szimpatikusnak tűnt. Persze elég gyorsan rákérdezett, hogy eljöhetne-e, mert az ő estéje is szabad. Ritkán válaszolok erre a kérdésre igennel. Most sem tettem. Az általános válasz ilyenkor az, hogy „ismerkedés és szimpátia esetén”. Komolyan is gondolom. Nem állok le akárkivel, egy beszélgetésből azért ki szokott derülni, hogy kifélével állok szemben, tök idegeneknek nem szoktam megnyílni. Beszédes volt, képet is küldött, sőt kamerát is kapcsolt. Nem volt szép Adonisz, de nem ez az első számú preferenciám és a „beszéde” alapján tök rendben volt. Sok mindenről beszéltünk, végül úgy döntöttem, hogy megnézném élőben – ha hajlandó 40km-ről ide bumlizni, ennyit mindenképp megérdemel – és azt is elfogadta, hogy a valódi szimpátia személyesen derül ki, akár az is kisülhet a dologból, hogy egyikünknek nem jön be a másik.
Nem két perc elkészülnöm, ha szalonképes akarok lenni; nem is voltam még kész, amikor megjött. Megértően megvárta. A piros csíkos miniruhám húztam fel fényes, testszínű harisnyával, bokavédős magassarkúval.

Amikor kiértem, kiszállt a kocsiból, puszival fogadott, sétálni invitált. Szívesen jártam egyet. Jót beszélgettünk út közben. Kérdései, válaszai is voltak, értelmes és kedves beszélgetőtárs volt. Szóba került, hogy milyen béna voltam régebben, ha ki kellett sminkelnem magam. Biztosított, hogy a jelenlegi sminkem jól sikerült, ami jól eső dicséret volt, bevallom. A tó partján hallgattuk a csendes hullámokat, meg a horgászok neszeit. 
Mikor visszaindultunk, nem bírt a kezével, és finoman hozzáfogta lágyan lobogó szoknyámat a fenekemhez. Nem számítottam rá, de jóleső érzés volt a bizalmas érintés ellenére. Arról tanúskodott, hogy nem közömbös számára a látvány. Nem volt annyira bátor, hogy folytassa, azt mondta nem akar tolakodó lenni.
Hazaértünk, és beinvitáltam.

Leültünk az ágy szélére, és további beszélgetés helyett kikezdett velem. A térdemet kezdte simogatni, közben finoman megcsókolt. Jól esett a simogatás, szeretem ezt az érzést. Nemsokára már vízszintesbe kerültem, és a simogatása nem állt meg a térdemnél. Gyengéd határozottsággal a hasamra fordított és a fenekemet kezdte el simogatni. Érzékeny területem, éreztem, ahogy olvadok, ahogy vesz le a lábamról ezzel. Főleg, mikor finoman csókolni, rágni kezdte, s közben felfedezte a résemben lévő ékszert, és kezével pedig annak mozgatásával izgatott. Akkor már nem volt bennem kétség, hogy kívánom. Lábammal kerestem az ágyékát – ebben a helyzetben nem értem el másként – de így is éreztem a nadrágjában dagadó vágyat.
Azt akartam, hogy rám feküdjön, érezni akartam, ahogy rám nehezedik, ahogy a két lábam közé furakszik. Hanyatt fektemben magamra húztam. Így is csókolt, én a pólója alatt simogattam az izmos hátát, de elég hamar lejjebb húzódott és a bugyim tartalmát kezdte felfedezni. Átadtam magam ennek, nem volt más dolgom, mint örömmel fogadni szájának játékát az ágyékomban, közben a fejét simogattam, hogy ha lehet, ne hagyja abba.
Pár perc múlva a segítségemmel lekerült róla a nadrág, és ágaskodó szerszámát feltérdelve kínálta fel. Marokra fogtam és rágni, szopogatni kezdtem, miközben éreztem, hogy egyre keményebb és merevebb. Most rajta volt a sor, hogy hanyatt feküdjön és engedelmesen hagyja, hogy kényeztessem. Gumit húztam rá és a számba vettem. Lágyan szopogattam, fel-le csúsztattam rajta az ajkaimat, éreztem, ahogy a torkomban lüktet – no nem a szívverésem, hanem a merev hímtag ;) közben a zacskóját gyúrtam. Jó volt kézbe fogni.

Nemsokára már nagyon vágytam rá, hogy a testemben érezzem. Fölé térdeltem és finoman beleereszkedtem. Oltári jó érzés volt. Láttam rajta, hogy ő is várta már ezt a percet, az élvezet ült ki az arcára. Ritmikusan lovagoltam az ölében, néha csak megemelkedtem és ő „dolgozott”: serény csípőmozgással adott gyorsabb ritmust. Kezünk összekulcsolódott, így tartott erősen, miközben én ütemesen lovagoltam tovább. 
Egy-egy pillanatra megálltam, és tövig beleereszkedtem a kemény rúdba, miközben ő is tolta felfelé a csípőjét, mintha belém akarna bújni. Hihetetlen érzés volt így felnyársalva ülni rajta. Olyan izgató volt, úgy ingerelt belül a kemény szerszáma, hogy teljes testemben remegtem. Ritka érzés ez, mindenképpen szeretném még sokszor átélni. Annál is inkább, mert egy csöppnyi kellemetlen érzéssel sem párosult. Sajnos van egy pont bennem, amit ha túl intenzíven ingerelnek, akkor fáj, kellemetlen érzést kelt, de vele most ez fel sem merült, csak rázkódtam az ölében mennyei élvezettel.
Kicsit fáradni látszott, merevsége alább hagyott, de pihenni nem akart. Mellé térdeltem – én amúgy is oly fent jártam, hogy többször is majdnem elélveztem – és a számmal kezdtem izgatni. Amikor megkeményedett, újra beleültem, újra alkalmam volt a lehető legmélyebben, tövig beleereszkedni és ezt akármeddig folytattam volna. Nem akartam elélvezni, csak érezni ezt. Fantasztikus volt! 
De ő mást akart. Feltérdeltetett, és hátulról hatolt belém. Ütemesen lökött, én pedig megadóan hagytam, hogy tegye a dolgát, kezeimmel a zacsiját kerestem – fogni akartam, miközben ütemesen hatol ki-be – de nem értem így el. Nem voltunk így sokáig, mert sajnos ebben a pózban fájt egy kicsit, épp ott ingerelt, ahol említettem, hogy nem jó. Teljesen megértő volt, azonnal reagált, ahogy érzékelte, majd szóltam is neki, hogy váltsunk inkább.
A hátamra feküdtem széttárt lábakkal, egy takarót tűrtem a derekam alá, hogy még kényelmesebben hozzám férjen. Ebben a helyzetben nem tudtam sokat mozogni, de nem is kellett. Férfias határozottsággal tette a dolgát, ütemesen tolta belém az erejét. Éreztem, hogy nagyon közel vagyok a csúcshoz, reméltem, hogy ő sem marad el. Nem akartam a kezemmel rásegíteni, attól még hamarabb elélveztem volna – talán ha ő tette volna, azt nem utasítom vissza.
- Gyere, élvezz! Bennem élvezz el, érezni akarom – mondtam neki, ő pedig felgyorsult, és pár másodperc múlva néhány erősebb lökéssel ment el, éreztem, ahogy a szerszáma néhányat rándul. Nagyon szeretem közben látni az arcát, ahogy megfeszül, önfeledten telik el rajta az élvezet, majd kisimul. Az én örömömet is a magasba emeli.
Olyan gyorsan történt – gondolom ő is közel járt, talán vissza is tartotta – hogy bármennyire is az orgazmus küszöbén álltam, nem jutottam még fel a csúcsra. Szinte könyörögve kértem, hogy maradjon még bennem, másodpercekre voltam a mennyországtól. Maradt is, de mozogni lankadó farkával már nem tudott, nem sokkal később ki is csusszant belőlem. Simogatott, igyekezett segíteni miközben én a kezemmel izgattam magam, de ez a bennem játszó örömrúd nélkül már nem ment. Végül én lemaradtam – ezzel kicsit tán befejezetlenné téve az együttlét végét – és elfelejtettem megerősíteni, hogy nekem így is teljes és mennyei érzés volt az egész. Sétástól, simogatástól, tövig felszúrva remegéstől, élvezetének befogadásával együtt! Sebaj, akkor ezúton közlöm vele. Míg ezt leírtam is hasonlóan kellemes feszültség keletkezett bennem.
Sajnos elég hamar távozott, én szerettem volna, ha egy kis csendes levezetés még történik. Én hevertem még egy darabig mielőtt eltettem volna magam éjszakára.

Nyolc éves korom óta öltözöm. Voltak szünetek, de alapvetően végigkíséri az életemet. De pasizásra nem gondoltam, sőt huszonévesen visszautasítottam, ha kikezdett velem valaki. Volt olyan. Nem voltam meleg. Azt viszont nem tudtam megmondani nagyon sokáig, hogy mi vagyok. 
Aztán családom lett. Kerek, boldog, egész. És jó is ez így. 
De ez nem múlt el. A feleségemnek is elmondtam. Majd egyre inkább úgy éreztem, hogy ez vagyok én. Eljött az az idő, amikor igényem lett átalakulni, és megmutatkozni is. 
Először csak levelezni kezdtem nőként pasikkal, nagyon jó érzés volt, hogy nőnek hisznek, igen jó volt tapasztalni az udvarlásukat (és rossz a lelkiismeretfurdalás, hogy ők át vannak verve. Egy idő után meg is mondtam nekik, de lehet, hogy az még rosszabb, még tán megalázó is). Én viszont egy lépéssel közelebb voltam a nőségemhez. 
Aztán még közelebb akartam kerülni, és emberek közé vágytam, hogy fizikailag is nő lehessek. Tanulgattam sminkelni, válogattam a megfelelő ruhákat. Voltam már gyerekkoromban az utcán lányként, de az más volt, mint így. Újabb lépés nőlétemnek. Férfiak szemének kereszttüzében lehet érezni, mit jelent nőnek lenni. És persze ezt is lehetett fokozni, amikor pl. egy-két egész napot így tölthetek, nem csak lopott órákat.
De azt hiszem mondanom sem kell, hogy a vágy már erős volt arra, hogy még tovább lépjek. Tudtam, hogy igazán nő csak akkor lehetek, ha egy férfi érintése adja a keretet. Keresni kezdtem a lehetőséget, és lassan találtam is. Volt aztán pár férfi, aki megadta nekem, hogy átélhessem a nőiség fizikai síkjait. 
Nos itt tartok most. Azt gondoltam, hogy így már elég…

Hát szóval azt már tudom, hogy nem elég. A vágynak semmi sem. Mindig itt szorít. Még tovább. Még tovább!
Jó lenne a hétköznapokban is így maradni. Azt hiszem, hogy ha ez 20 évesen így elém jött volna, akkor léptem volna, és most tudnám, mi vagyok. De akkor nem jött. Akkor ez még nem volt ilyen látható, a megítélése sem volt olyan mint most. Nem negatív, vagy pozitív hanem egyszerűen nem volt. Egyszerűen nyilvánvaló volt, hogy az van ami, és ez nem alternatíva. Nem beszéltek róla, szülők sem tudták mi ez…

Most már ez elment. Nem fogok már ennyi évvel, családdal, kapcsolatokkal, munkával a hátam mögött újrakezdeni. Mert az nem kérdés, hogy teljes újrakezdéssel lehet csak. Túl sok ez már egy coming outhoz.
Úgyhogy megmarad vágynak. Nincs bajom ezzel, értem én, hogy ezt az áldozatot nekem kellene meghozni, de nem tehetem. Talán ha csak magamért lennék felelős, képes lennék rá, talán akkor sem. Így viszont biztosan nem. Azért is, mert felelős vagyok, nem csak magamért, és ezt komolyan gondolom. Meg boldog is benne - ezzel a felemmel. Meg azért is, mert minél több idő ment el, annál nagyobb áldozatot jelentett. Ha beszélhetnék a 30 évvel ezelőtti önmagammal, valószínűleg rábeszélném, de a mai magamat már nem tudnám. Annyit tudok még elképzelni, hogy ha lehetne rendszeresen annyi szabadságom, és egy állandó férfi hozzá, hogy néha… pár napra így maradhatnék.

Csak gondoltam leírom azoknak, akik épp gondolkodnak, és még tehetik. Rakhatnak ebből valamelyik serpenyőbe.

Már harmadszorra találkoztunk.
Bár általában nehéz összehozni egy nyugodt találkát, most egyszerű volt megbeszélni, nem kellettek a kötelező körök, hiszen mindketten tudtuk, mire számítsunk.

Nem tudtam előre megbeszélni, mikortól leszek szabad, de amikor végül ráírtam, ő telesen szabad volt, nem kellett órákat várni. Ilyen gyorsan talán még életemben nem sminkeltem... de talán nem lett rosszabb, mint bármikor. 
Eljött értem, mint máskor is. Egy parkolóban beszéltük meg, szegény be is állt oda, majd a leültetett kocsijával nehezen jött ki onnan, hogy ne érjen le az alja. Mindig nagyon óvatos csókkal köszönt - nyilván a rúzsom miatt. Kiautóztunk a lakásához. Élvezem ezeket az autózásokat; impomáló végigautózni a városon csinos nőként, egy férfias pasi oldalán az anyósülésen. Amúgy is mennyire más egy ilyen találkozás, mint amikor valaki eljön melegítőben, vagy fogad FÜRDŐKÖPENYBEN, amikor kiöltözve, kisminkelve megjelenek.
Jól esett, hogy ajtót nyitott, amúgy sem könnyű miniben kipattanni egy ilyen modern, nagy autóból.
Besétáltunk, fellifteztünk. Ahogy becsukódott a liftajtó, magához szorított. Igen jó, "katalizáló" érzés volt, ahogy a derekamat szorítva éreztette velem vonzódását.
Beléptünk a lakásba, otthonos félhomály fogadott. Leültünk a nappaliba és beszélgetni kezdtünk, közben simogatott, közelebb húzott magához. Sok újat is elárult az életéből, rájöttünk néhány közös ismerősre, közös pontra. Jó volt, hogy nem esett mindjárt nekem, azt jelentette, hogy érdeklem én is, nem csak a szex, bár az nyilvánvaló volt, hogy az sem marad el.  :pirul: 

Azért persze eljött a pillanat, amikor én nem tudtam tovább várni. Terpeszben, szemből az ölébe ültem, és csókolózni kezdtünk. Jól csókol. Elég hosszan csináltuk, közben a tarkóját, mellkasát simogattam - jó nagydarab ember, van rajta mit simogatni :) - és ringatózva dörgöltem ágyékommal az övét. Engem nagyon izgatott az érzés, reméltem, hogy ő is így van ezzel.
Lekerült róla a póló, és nem sokkal később kigomboltam a nadrágját is. Előkerült a vastag szerszáma - örömömre egészen keményen. Tovább dörgölőztem így is, még izgatóbb érzés volt. <3 Mellé ülve a kanapén harisnyás lábaim közé fogtam a kéjrudat és úgy izgattam tovább, ő pedig a lábaimat simogatta elégedetten.
Megkérdezte, hogy itt maradunk, vagy menjünk át a hálószobába. Maradhattunk is volna akár, de végül átmentünk. Kényelmes és szép hálószoba, nagy piros franciaággyal, sejtelmes fényben világítva. Ott is csókolóztunk még, majd feltérdeltetett. Azt hittem, szoknyámat felhúzva és bugyimat félrehúzva már belém is hatol hátulról, de nyelvével kezdett izgatni. 
Mennyei érzés volt! A borostáit éreztem a farpofáim között és a levegő hűvös érintését, amikor összenyálazott ágyékomat érte. Erős nyelve határozottan törekedett belém. Egyre kevésbé éreztem a kontrollt magamban, nagyon vágytam rá, hogy egyrészt ez ne érjen véget, másrészt tegyen végre magáévá! :pirul: Nem bírtam csendben maradni, hangosan adtam tanújelét kéjes érzéseimnek.
Amikor már az egekben voltam, felkínálta a vastag dorongot, az orrom előtt. Sajnáltam nagyon, de muszáj volt megkérnem, hogy húzzon gumit. Pedig én is vágynék megízlelni, sőt - ahogy később meg is beszéltem vele - magamban érezni enélkül, csupasz valójában... de a biztonságtól nem tudok eltekinteni.
Miközben szopogattam a kemény nyalókát, ő a kezével izgatott, az ujját mélyesztette belém, amit most épp nem akartam, de az nagyon jól esett, hogy a fenekemet simogatta közben. 
Nem telt el így sok idő, nagyon vágytam már arra, hogy bennem legyen. Fölé guggoltam, és szép lassan beleereszkedtem. Nem könnyű mutatvány, mert jó vastag a szerszáma, bevallom viszont, hogy ha már ellazultam, nagyon ó érzés tövig beleülni. Amikor teljesen becsusszant, azonnal elöntött a forróság, nem tudtam néma maradni. Ő sem :D 
Ütemesen rugózni kezdtem, ő pedig a fenekem alá nyúlva segített ebben. Elég sokáig voltunk ebben a helyzetben, úgy éreztem mindkettőnknek igen jó így... nekem mindenképp! Közben csókolózni is akartam. Az sem könnyű, mert a hasa nem kis méretű és jó kemény, de neki sem volt ellenére, hogy így fűszerezzük a szeretkezést.
Lekerült rólam a fűzőm, majd a felsőm (a szoknyától már korábban megszabadított), keze pedig a kombiném alá csúszva simogatott. Miközben csúsztam le-fel, előre-hátra a nyárson, ő kézzel izgatott. Nagyon kellemes feszülő érzés borította az egész altestemet, próbáltam is jelezni, mondani, hogy nem kell ez hozzá, de láttam, hogy ő azt akarja, hogy mindenképp előtte élvezzek, nehogy esetleg lemaradjak a csúcsról. Nemsoká meg is feszült mindenem, és tudtam, hogy mindjárt elélvezek. Nem akartam. Meg akartam várni. El is hessegettem a kezét... de már késő volt. Kellemesen megnedvesedtem és fantasztikus érzések közepette repültem. Csak a végén derült ki, hogy nem vette észre, annyira koncentrált az egyesülésre, :D pedig lucskos lett az ágyékunk nem kicsit.

Ezután hasra feküdtem. Arra vágytam, hogy hátulról rám feküdve gyűrjön maga alá, hogy érezzem a súlyát és kemény szerszámával ne csak szűk lukamat, hanem fenekemet is szétfeszítse. Neki nem tetszett ez a testhelyzet, mert elég hamar felhúzott térdelő helyzetbe, és úgy hatolt belém. Dominánsan, de mégis figyelmes gyengédséggel uralt, nem volt más lehetőségem, mint bénultan pucsítani, és elégedetten nyögni, ahogy belülről késztetett az élvezet. Egészen megizzadtam már, de csak szorítottam a homlokom az ágyhoz, és emeltem a fenekem, hogy minél könnyebben jöjjön egyre beljebb. Éreztem, hogy szívesen fokozná a tempót, de ahogy gyorsult, úgy kezdett kicsit fájni is, míg így, lassabb tempóban akármeddig elviselném, hogy bennem mozogjon ki-be, és közben finoman paskolja tenyereivel a fenekemet.
Ő is érezte, hogy mást akarunk. Hanyatt fordított, és szemből jött nekem. A lábaimat markolta a mellkasán. Szívesen kulcsoltam volna a derekára, de nemigen engedte el, szenvedéllyel lökött ütemesen. Örömömre neki is eszébe jutott, hogy milyen jó lenne közben csókolni is, rám hajolt és hosszan megcsókolt, miközben ágyéka tovább törekedett befelé. Egészen maga alá gyűrt, szívesen maradtam volna még jó darabig így, érezve a gyengéd dominanciát. Jópár percig így dolgozott meg, én pedig szívesen hagytam. Azon aggódtam - ezt szóvá is tettem - nem vagyok-e túl hangos, egy panelban ez azért nem mindegy. Megnyugtatott, hogy nem hallatszik ez át, de szerintem csak azért, mert nem akart megzavarni a tetszésnyilvánításban :D talán neki is imponált, hogy hallhatóan élvezem, amit csinál.
Nem tudom meddig voltunk így, és - őszinte leszek - nem tudom azt sem, hogy váltottunk-e még pozíciót, csak azt, hogy nagyon jó volt! Néha fájt is kicsit, ha erősebben, gyorsabban nyomott, de ez eltörpült amellett, ahogy a lelkes örömét éreztem. 
- Bírod még? - kérdezte.
- Már nem sokáig - mondtam, de készségesen vártam, hogy elélvezzen.
Ő azonban nem akart fájdalmat okozni, így kicsusszant, és hanyatt feküdt, jelezve, hogy neki az is nagy öröm lenne, ha a számba venném. Készségesen megtettem, vágytam érezni, hogy a csúcsra jut. A hasonlóan kevésbé visszafogott hangaiból tudhattam, hogy nincs messze. Amikor elérkezett a végső pillanathoz, felgyorsultak a nyögései, majd éreztem, ahogy az ágyéka megfeszül, kisvártatva pedig éreztem, ahogy a meleg nedű elhagyja merev dorongját. 

Még jónéhány percig maradtunk egymás mellett fekve. Simogattam a szerszámát, éreztem, ahogy ernyed és megy össze, odabújtam. Nagyon jó volt, hogy nem kellett azonnal ott hagyni a helyzetet, főleg egy ekkora együttlét után, jó, hogy ő is szereti, ha van egy kis levezetés. Sőt, amikor felkeltünk is leültünk még a nappaliban úgy csapzottan, hiányos öltözékben, és beszélgettünk. Zenékről pl., és bár kiderült, hogy a zenei ízlésünk nagyban különbözik - de az is, hogy én nagyjából mindenevő vagyok - mégis jó beszélgetés volt.

Induláskor még megdicsért, mert jól öltözködöm. Jól esett az elismerés. Lenn megint ajtót nyitott, és újabb kellemes autózás után kitett a téren, egész közel otthonhoz. Messzebb szeretek kiszállni, mert ilyenkor még jól esik egy séta közben átgondolni az estét. Egy nő amúgy is szereti hosszan levezetni a történteket. És amennyire pasi ő, annyira él bennem a nő.
Találkozunk még úgy gondolom.

Egyszer régen beszéltünk már, aztán valamiért nem lett belőle semmi.

Volt egy egész délutánom egyedül. Ki is írtam, hogy szabad vagyok, hátha bejelentkezik valaki. Egy kedves régi pasi jelezte, hogy lehet, hogy erre jár, úgyhogy óvatosan ismerkedtem, nehogy aztán valakit átverjek.
Jelentkeztek páran: egy kedves fiatal fiú, egy macho, egy pesti pasi, aki a közelben (röpke 100 km) járt. Meg ő.


Az elejétől megnyerően beszélt, nem volt erőszakos, de félénk sem, elég határozottan udvarolt.
Ültem a kádban, mellettem a mosógépen a laptop, és volt, hogy mindannyian egyszerre szerettek volna beszélgetni. :O
Ő sérelmezte is, hogy mintha csak futtában válaszolnék - pedig nem, csak nem szoktam 20 mondatos választ adni egy rövid kérdésre. :) Kedves volt. Nem csinált problémát abból, hogy látni akarom, keresett egy kamerát, amivel megmutathatja magát, nyomult, hogy mi legyen. Amikor végre kikecmeregtem a kádból és sminkelni kezdtem - gondoltam akkor is kirittyentem magam, ha végül senkinek nem kell, magamnak is szívesen tetszem - én is bekapcsoltam a kamerát, hogy legalább ruhában lásson. Fekete combfixet húztam a kedvenc rózsaszín minimmel, és megmutattam. Lelkesen éljenzett, nekem meg nyilván dagadt a büszkeségem.
- Értesz hozzá, hogy izgass fel egy pasit! - mondta.
Jó lenne tényleg érteni hozzá. De azért megmutattam magam fehér combfixben is. Azt mondta, neki mindegy a fehér, vagy a fekete, mindkettőt szereti, a színeseket nem annyira (azért a piros olajfényű harisnyámat megmutatnám neki egyszer). Jó volt látni-hallani a kamerában a lelkendezését... Találkozni akart.
Nem szaporítom  a szót: végül aztán bele mentem. Megegyeztünk, hogy kocsiba ül és eljön értem - én nem tudtam aznap autózni. A problémám csak az volt, hogy hogyan megyek ki a házból. Nem volt még este és világosban, amikor a szomszédok kinn vannak, nem biztos, hogy szerencsés kirittyentve kisétálni... :napersze: 
Azt beszéltük meg, hogy ha ki tudok menni, hazavisz magához, ha nem, akkor nálam lehetünk. Adott telefonszámot, amin elérhetem, ő tudott írni a chaten.
Indulás előtt 1 perccel hívott a fiatal srác, de akkor már csak üzenni tudtam neki, hogy most már nem jó. Azt hiszem megsértődött, mert azóta sem válaszolt.

Kijutottam. Nem akartam lemenni a térre, inkább felsétáltam a hegyre. Kb. 5 percre tőlünk van egy park, mellette a város egyik legjobb étterme, gondoltam ott jó lesz. Hívtam a telefonját, és folyton kisípolt. Szép lesz, ha ezen múlik... vagy esetleg kamuzott? Ki szoktam szagolni, nem volt gyanús. Végül a chaten tudtam üzenetet küldeni neki. Már a téren volt, mondtam neki, hogy jöjjön fel ide. 
Pár perc múlva bekanyarodott egy szép fekete Audi. Az ellenkező irányba indult, utána sétáltam. Megfordult és megállt az étterem előtt. Épp vele szemben sétáltam. amikor a közelbe értem kiszállt, átsétált az autó mögött, és ajtót nyitott. Jóleső érzés volt, hogy ilyen előzékeny. Negyed óra autózás után - közben azonnal beszélgetni kezdett, jó kis kocsikázás volt - megérkeztünk. A kocsitól a házig elsétáltunk, liftbe szálltunk és megérkeztünk a lakásba. Hellyel, itallal kínált és minden zavar nélkül beszélgetni kezdtünk, igen nyitott volt. Közben - hatalmas képernyőn - zenetévé ment, jobb lett volna csak a halk zene képernyő nélkül.
Dicsérte a ruhámat, a lábaimat, közben nem bírta ki, hogy ne tegye fel a lábát. Harisnyás lábaim az övén nyugodtak. Udvarolt, került egyre beljebb és beljebb. Közelebb ült, simogatott, puszilgatni kezdett, végül megcsókolt.
Meg kell mondjam, hogy eddigre levett a lábamról. Olyan kitartóan, finoman, de céltudatosan kerített be, hogy bennem sem volt kétség, hogy akarom őt.
Amikor már benne voltunk, azt mondta, menjünk át a másik szobába. Kényelmes szép franciaágy, piros takaróval.
Ott is folytatta, nem volt megállás. A combomon volt már a keze, az enyémet pedig finoman az ágyékára parancsolta. Kemény durungot tapogattam ott a nadrág alatt. Jaj de vágytam már rá! Csókolt közben, melleimet gyúrta, igazából arra vágytam volna, hogy rám feküdjön, erősen hozzám nyomja.
Nem sokára lekerült róla a nadrág, és előkerült az a dorong, amit tapogattam. Jó nagy darab volt. Gumit hengergettem rá, és a számba vettem. Nagyon jó érzés volt szopogatni, hálás hangon biztatott, azt mondta, de szép vagyok közben. Eltelt már annyi idő, hogy magamban akartam érezni. Leküzdöttem magamról a bugyimat, fölé térdeltem.
- Lassan gyere kérlek, nagyon vastag vagy - kértem.
- Te irányítasz - volt a megértő válasz, és kedvesen hagyta is, hogy én döntsem el, milyen tempóban csúszom lefelé.
Nem csúszott be azonnal, éreztem, ahogy feszít szét, ahogy tágul a nyílásom, és egyre lejjebb csúszom, míg végül elérkezett a pillanat, hogy tövig beleültem. Fantasztikus érzés volt ülni az ölében felnyársalva, és a hangjaiból ítélve neki sem esett rosszul. El tudtam volna üldögélni így sokáig.
Ütemesen lovagoltam rajta, ő közben a kezével kutatta az ágyékom, hogy segítsen a csúcsra jutni és szép szavakkal biztatott, hogy abba ne hagyjam. Nem tudom hány percig tartott. Éreztem ahogy nő bennem a feszültség, melegedik az ágyékom, míg végül a rúdon lovagolva, a kezei között öntött el a forróság, és hatalmas energiával élveztem el. Nem voltam halk, gondoltam közben a szomszédokra is, de nem tudtam volna csendben maradni.
Ki kellett mennem WC-re, ő türelmesen megvárt. Akartam, hogy ő is így élvezzen, mint én. Engedelmesen elé térdeltem az ágyon ő pedig hátulról tolta belém keményen merevedő örömét. Ráhagytam, hogy birtokba vegyen - nem is volt igazán más választásom. Csattogva lökött és lökött, én pedig éhesen fogadva hagytam, hogy tegye a dolgát.
- Feküdj le! - kérte, én pedig hasra feküdtem előtte, vártam, hogy rám nehézkedjen és birtokba vegyen újra. A hátamra fordított, és inkább úgy tolta belém. Igazi férfierő támadt rám, én pedig nagyon örültem neki. Két kezével fogta a bokámat, mint az eke szarvát, és gyorsuló tempóban tolt. Közben egyszer-egyszer megcsókolt, mindvégig dicsért, milyen szép vagyok neki.
Nem tudom elmondani, milyen jó érzés volt ez a gyengéd dominancia, ezt csak átélni lehet. Akkor is, amikor egy-egy nagyobb lökésnél kicsit fájt is, amit csinált. Talpaimat a mellkasára szorítva hullámzott velem az ágy, már csak arra vágytam, hogy érezzem, amikor elélvez bennem. Felgyorsult a mozgása, egyre hangosodott a lihegése, nyögései... hallatóan és érezhetően elélvezett. Maradt még kicsit bennem, nagyon örültem, hogy nem húzta ki azonnal. Utána pedig hosszú percekig simogatott, szuszogott a melleimen, lábamat kényeztette. Hasra fordultam, és csak simogatta a harisnyás lábaimat, csupasz fenekemet tovább, nagyon jó érzés volt! Párszor össze is rándultam a csiklandozástól.
A levezetés után sem siettünk. Jó volt nála, megigazítottam a rúzsom és azon tanakodtunk, miért sípolt ki a telefonja, pedig be volt kapcsolva.
Végül vissza fuvarozott. 
- Ne menj fel a hegyre, felsétálok - mondtam.
Elköszöntünk és biztosított, hogy szeretne még látni. Legközelebb fehérben megyek. Várom. 
Ki kellett szellőztessem a fejem, jól esett a séta. Jó lassan mentem, nem volt sietős. Még mindig éreztem a feszítő erőt az ágyékomban.
Most is.
!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/bc93fab20190430150313.jpg

Pár hete beszéltük már, hogy megnézhetném, szimpatikus-e. Kamerán már láttam – jó megtermett férfi, biztonságiőr típusú - és én is voltam olyan huncut, hogy néhány alkalommal bekapcsoltam neki a képet, hátha még erősebb lesz benne az akarat. Telefonon is beszéltünk, kellemes hangja volt. Aztán jeleztem neki egy nap, hogy annak a hétnek a péntekén szabad vagyok. Azt mondta, mindenképp találkozzunk össze, hátha tetszenénk egymásnak. Belementem, volt kedvem nekem is. Aznap mondta, hogy mindenképp ír még. Eljött az este, én elrendeztem a napomat, de nem jelentkezett, nem válaszolt az érdeklődő levelemre. Azt gondoltam, tán közbejött valami, vagy hasonlóan sokakhoz, mégsem gondolja igazán komolyan.
9 óra tájban aztán rámírt, megkérdezvén, hogy mi a helyzet. Neki nincs kocsija, ha találkozni akarunk, nekem kell elugrani. Mondtam, hogy ha akarok egy szép sminket, meg csinos ruhát, akkor 11 előtt nem tudok sehova odaérni. Neki nem gond, szívesen vár, válaszolta. Gondolkodtam, hogy ilyen hirtelen, ilyen késői órán… de azt mondtam, rendben.
Nem részletezem, hogy a sminkem hogy készült, a ruhámat hogy rendeztem el… végül elindultam és felhívtam, hogy mindjárt ott vagyok. Azt mondta kijön elém a buszmegállóba, fekete melegítőben lesz. Nahiszen! Kirittyentettem magam, szép rózsaszín miniben fekete harisnyával, rózsaszín felső, fekete bőr fűzővel, ő meg majd melegítőben lesz! Végül nem volt olyan szörnyű, de legközelebb azért megkérem, hogy valami szalonképesebbet vegyen. :D

Beült mellém a kocsiba, megálltunk egy parkolóban, és beszélgetni kezdett. Nem volt elégedett a közlékenységemmel, azt szerette volna, ha elmondom a fél életem. Ő mindenesetre sokat mesélt. Mondta (korábban is) hogy alapvetően vidám fickó ő, nemigen szomorkodik az élet dolgain. Később meg is állapítottam, hogy nem hazudott. Jókedvű, beszédes ember. Kiszálltunk a kocsiből, sétálni egyet, közben is vezette a szót. Háromszor is meg kellett álnunk – a fene vinné el ezt a harisnyát! – a szilikoncsík nem tartott rendesen, folyton megindult lefelé járás közben. Mikor visszaértünk a kocsihoz, álltunk a parkolóban. Úgy döntöttünk, beszállunk. Átkarolta a derekamat és megcsókolt. Érezni lehetett, hogy domináns. Ha fogalmazhatok így: behatoló volt a csókja.
A kocsiba ülve megcsókolt még kétszer. Tetszett, hogy tetszem neki, hogy rámenős annyira, hogy ilyet kezdeményezzen. Már rúzsos volt a szája :D Az új sötét matt rúzsomat tettem fel, legalább most le is tudtam tesztelni, mennyire látszik meg egy csók után.

Hát, hogy ne szaporítsam… megkérdezett:
- Mi a terved, mihez van kedved? Bejössz hozzám?
Bevallom kicsit hűvös is volt már, annyira nem is volt kényelmes a kocsiban ülve beszélgetni, beleegyeztem hát.
Kedves kis házban lakik az udvar hátuljában nyílik a bejárata. Nem egyedül lakik A teraszon aludt a kutyája, meg sem mozdult, mikor megérkeztünk.
Bementünk a szobába. Kikéretőztem pisilni. Amikor visszaértem, a masszázságyán ült mosolyogva, hellyel kínált. Leültem vele szemben az ágy szélére. Nézett, éreztem a kutató tekintetét, láttam, hogy érdekli, mi van a ruha alatt. Mosolyogva azt kérdezte:
- Hogy szokott lenni ilyenkor? Lerohannak?
- Ki hogy csinálja attól függ – válaszoltam.
Mellém ült az ágyra, és szinte azonnal közel hajolt, hogy megcsókoljon. Ahogy elkezdett csókolni, éreztem, hogy mekkora erővel közelít. Tolt csak hátra, egyre hátrébb, míg hanyatt döntött, és rámfeküdt. Percekig nem is hagyta abba a csókolást, közben a lábamat felhúzta a hátára, akarta, hogy rákulcsoljam, erős keze pedig a fenekemet markolászta  lehengerlő férfierővel. Éreztem ahogy ágyékát az enyémhez szorítja és nem enged.
Újra ki kellett mennem pisilni. Mire viszaértem, levetkőzött – na persze egy melegítőt le lehet rúgni egy pillanat alatt.
Nem teketóriázott, csak megkérdezte, hogy van-e kedvem bekapni. És sem teketóriáztam, mert volt. Kicsit sérelmezte, hogy gumit adok rá, azt gondolta, nem érez majd semmit. Én mást gondoltam :D

Elém állt és én az ágy szélén ülve a számba vettem kemény tagját. Gyengéden nyalogatni, szopogatni kezdtem… volna, de neki más tervei voltak. Ereje, vehemenciája ebben is benne volt, szorgosan mozgott, hogy minél keményebben dolgozzon a szám és a kezem. Elé is kellett térdelnem, mert úgy volt sokkal kényelmesebb a helyzet. Ő megfogta a fejem és elégedetten szuszogva ágaskodott előttem. Talán mégiscsak érezhető volt valami abból, amit csináltam vele. Igyekezett minél mélyebbre jutni, egész a torkomig behatolt. Nem volt kellemetlen, amikor hátrébb húzódtam kicsit, levegőért, vagy a kényelem miatt, értette. Persze ez nem akadályozta abban, hogy kis szünetem kivárva tovább domináljon, és folytassa. Izgató volt meghajolni ennek az akaratnak. Nedvesedett a bugyim és még jobban megindult a jól ismert izgalom az ágyékomban.

Pár perc után aztán, amikor kicsit megálltam pihenni, feltette a kérdést, amit akkor már úgyis tudtam, hogy el fog hangozni. Megkérdezte akarom-e, hogy behatoljon. Ha jól emlékszem, akkor már bennem sem volt kétség :D
Felálltam neki háttal, s keze már a szoknyám alatt járt, hogy levegye a bugyimat. Egyik kezével előre döntött, az ágy szélére térdepeltetett, a másikkal pedig felém igazította merevedő férfiasságát, és mohón kezdett törekedni befelé. Én is odanyúltam, hogy teljesen jó irányba igazítsam, a következő pillanatban pedig elemi erővel hatolt belém. Ohh mozdulni sem tudtam, ellenkezni esélyem sem lett volna – bár akkor nem is akartam. Nem volt finom, testsúlyával törekedett befelé, olyan erővel lökött, hogy támasztanom kellett, előre ne dőljek a hasamra. Kétszer-háromszor rá is szóltam, hogy kicsit lassabban.
Úgy igazított, hogy az ágy sarkán térdeljek, ő pedig az egyik lábával fellépett az ágyra, de a tempója és ereje nem csökkent. Többször hol a derekamat, hol a fenekemet fogta, és két kézzel húzott ütemesen hátra, hogy tövig belém tudjon hatolni. Ez kicsit könnyebb volt, mert nem (csak) nekem kellett ellenállni a lendületének, ahogy nagy erővel birtokolt. Le is eresztettem a vállamat az ágyra, úgy pucsítottam, hogy tegyen magáévá. Csitított is, nehogy meghallják. Folyamatosan törtek elő belőlem az öröm hangjai. Nem tudok néma lenni, na.
Keze a hasam alatt a lágyékomat kereste, hogy segítsen nekem is. Éreztem, hogy ő közel van már. Többször megállt, egyszer rám is szólt, hogy ne mozogjak. Azért csak nem sikerült, hogy mozdulatlan maradjak, ki kellett dolgozzam a csípőmből a mozgásvágyat. Kisvártatva felgyorsult, és lökött még pár jó erőset, éreztem, ahogy lüktet bennem, örömét belém eresztve. Keze közben nem lankadt, és maradt még egy kicsit, hogy én is kövessem az élvezetben. Nem voltam már messze, amikor a még mindig elég kemény kéjlécet kihúzta belőlem. Sajnáltam nagyon. Pár pillanatig nem volt erőm megmozdulni, aztán a hanyatt feküdtem. Ő kiment egy percre elrendezni magát, én szuszogva feküdtem az elmúlt percek lehengerlő élményében. Nem találkoztam még ilyen erővel, mint amit ő rám vetett.
Amikor visszaért, mellém állt, és kezével kezdett izgatni. Én se bírtam ki, hogy meg ne fogjam. Nem sokáig volt ernyedt, alig egy perc múlva újra kemény volt. Volt bennem némi remény, hogy folytatja, hogy újra felnyársal, és elrepít a gyönyörig, de ő már nem így gondolta. Keze viszont ugyanolyan erővel dolgozott. Kicsit tán túl erősen is, próbáltam jelezni. Kisvártatva éreztem, hogy nekem is megvan már a jegyem arra a repülőre, és egyre nőtt bennema hullám, hogy kitörjön belőlem az öröm. Belerándult az egész altestem a pillanatba. Ő mosolyogva végignézte, ahogy elélvezek.
Feküdtem még pár percig az ágyon, ő ült mellettem és mosolygott. Maradtam még kicsit. Jó késő volt, nem tudtam volna már sokáig maradni, de nem akartam elrohanni. Jó volt ott feküdni a pillantásai kereszttüzében. Abban is éreztem még azt a kérlelhetetlen erőt, amit az egész aktus alatt tanusított. Igazat megvallva imponált is, bár arra is gondoltam, hogy legközelebb majd megpróbálkozhatna egy elmélyült, lassabb, gyengéd férfiassággal is, alkalomhoz illőbb ruhában is, miközben ezt az erőt sem felejti el.
Lesz legközelebb...

Péntek este volt. Másodszor találkoztunk. Jó rég volt az első, akkor megbeszéltük, hogy találkozunk még, de rájöttem, hogy ő nem fog keresni, csak ha én jelentkezem.
Lett egy szabad estém, ráírtam. Azt mondta lehet róla szó. Azt gondoltam, hogy akkor legyen!
Elrendeztem mindent otthon, összekészültem. Bementem az egyik barátom helyére, gondoltam ott zavartalanul készülhetek. Lefürödtem, feltettem egy szép sminket. Az új rúzsomat használtam, épp most vettem a héten szép sötét matt bordó. Felöltöztem csinosan a fényes ezüst színű virágmintás combfixemet vettem a szintén virágmintás rózsaszín szoknyámmal, rózsaszín felsővel és felhúztam hozzá a kedvenc fekete gothic fűzőmet. Szerintem jó volt az eredmény.
Felhívtam, hogy nemsokára ott vagyok. Épp indultam volna, amikor megállt az ajtó előtt az utcán egy társaság, jó hangos italgőzös beszélgetésre. Nem akartam kimenni, kósza pillantásoknak kitenni magam kirittyentve, a barátom hírét esetleg pletykának kitenni. Tudtam: várnom kell, míg elmennek. Legalább 20 percig ott voltak, én pedig álltam a sötétben a távozásukra várva türelmetlenül. Mikor végre elmentek villámgyorsan elindultam. Közben értesítettem, hogy kések. Csalódott volt a hangja… Amikor megérkeztem elárulta azt is, hogy azt gondolta, nem jövök. Most kell kijelentenem: sosem csinálok olyat!

Jól nézett ki, talán kicsit nyúzott volt. Leültünk nála. Megkínált egy almalével, ő kávét ivott, de azt én nem kértem.
Nem volt jó kedve. Elmesélt egy sor problémát, ami a közelmúltban érte. Szívesen hallgattam – bár segíteni nyilván nem tudtam egyiken sem, de – jól is eshet elmondania, meg engem is érdekelt, hogy épp mik foglalkoztatják.

Beszélgettünk tán egy órát, aztán bementünk a szobába. Megkérdezte, hogy mit szeretnék. Sajnos azt is leszögezte, hogy – bár biztosított, hogy nem miattam, tán még azt is hozzátette, hogy jól nézek ki, de – nemigen van most neki kedve. Igen sajnáltam, hogy így van – hát fel voltam fűtve… – de azt is tudtam, hogy nyilván nem fogom ráerőltetni magam. Azért nem utasított el, csak úgymond nem ígért semmit.

Zenét tett be, átöltözött könnyebb ruhába. Mellém feküdt, én pedig arra gondoltam, hogy igyekszem elérni legalább, hogy ő jól érezze magát. Simogatni kezdtem az ágyékát remélve, hogy felébresztem kicsit a kedvét. Éreztem, hogy tetszik, amit csinálok. Feküdt hanyatt, és hagyta, hogy járjon a kezem, sőt kisvártatva a számmal is besegítettem. Szopogatni kezdtem a golyókat, amelyek az orrom előtt nyugodtak az akkorra már keményedő farkinca alatt. Számba vettem azt is, gyengéden nyalogattam, szopogattam, amikor már kemény volt a torkomra is vettem. Jó érzés volt a keményedő farkat dédelgetni és hallgatni a szuszogását. 
Utána a mellbimbóit nyalogattam, de a kezem nem eresztette keménységét, nehogy gondozatlanul lelohadjon. Közben a combomat, fenekemet simogatta. Jól esett az érintése.
Egyszer csak megkérdezte, nem bánnám-e, ha ő is kezelésbe venne közben a szájával. Hogy bántam volna?! Levette a bugyimat. Fölé térdeltem, és folytattam a szájmunkát, miközben éreztem, hogy ő is belekezd. Igen jó érzés volt, még lelkesebben csináltam én is. Ő is belelendült kicsit, az ágyékát fel le mozgatva rásegített… magáévá tette a számat, én pedig igen élveztem ezt is, miközben nőtt a feszültség az ágyékomban, mert az ő szája sem volt rest. Ringattam a csípőm fel és le. Igazi 69 volt. Kicsit elfordultunk, az oldalamra feküdtem én is, ő is és úgy folytattuk. Egyszer csak megkérdezte:

- Bele ülsz?

Örültem a kérdésnek, nagy nyelvbotlás lett volna nemet mondani. Nem gondolkodtam rajta, bevallom. Felgörgettem rá egy gumit, feltérdeltem felette és szép lassan leereszkedve éhesen hagytam, hogy belém csússzon. Jaj, de jó érzés volt! Ringatóztam fel-le lebéklyózva egy élvezetes rúdon. Lovagoltam térdelve, közben simogattam a mellkasát, a mellbimbóit, mert tudtam, hogy szereti. Szívesen borultam volna rá és hagytam volna, hogy ki-be csúszkáljon belőlem, miközben nyelvemmel járom be a mellkasát, de annyira nem éreztem aktívnak, én pedig abban a helyzetben kevésbé tudtam volna mozogni. Nekem kellett aktívan dolgozni, úgy állt a helyzet. Kicsit hátradőltem, a lábait simogattam, az alattam himbálózó golyókat is meg-meg érintve, és ebben a helyzetben még mélyebben hatolt belém. Mennyei érzés volt felnyársalva ringani az ölében, közben az arcát, a szemeit kutatva.
Muszáj volt szavakba is öntenem az érzéseimet, bár nem voltam valami változatos:

- Nagyon jó! - körülbelül ennyi volt a mondandóm.

Jó lett volna, ha segít kicsit a kezével is, de nem mondtam neki, nekem is volt szabad kezem. Így voltunk pár percig. Közben gondolkoztam, hogy várjak, tán ő is mindjárt elélvez, de tudom, hogy szólt volna, ha ezt akarja, én pedig úgy is tudtam, hogy maradok, amíg neki jó azután is, hogy én a csúcsra jutottam. Folytattam tehát a kezemmel is, ő pedig volt olyan figyelmes, hogy érezve a bennem növekvő feszültséget intenzívebben kezdett mozogni. Kisvártatva éreztem, hogy mindjárt átszakad a gát, rákoncentráltam még egyszer utoljára a fantasztikus érzésre, amit a bennem mozgó rúd okozott és hagytam, hogy áradjon. Megfeszült bennem a kéj, és pár pillanat múlva elöntöttek a hullámok. Nemigen tudtam kontrollálni, mi hagyja el a számat közben. Leginkább nyögtem a hullámok ritmusában.

Most ő következett. Akartam érezni, ahogy elélvez, ahogy megrándul bennem kilövellés közben. Annyira nem volt intenzív – nyilván az amúgy nem túl jó állapota miatt – de mozgásán, arcán éreztem az örömét. Szépen lelassultam és ültem még egy kicsit az ágyékán.
Gyorsan elernyedt és kicsusszant belőlem. Kiment, kivitte a gumit. Nagyon kellett pisilni, én is kimentem. Leültünk a konyhában, rágyújtott egy cigarettára, én pedig ittam még egy almalevet, és beszélgettünk még egy kicsit. Talán kicsit jobb kedve volt.
Közben felöltöztem, eligazítottam a bugyimat, összeraktam a holmimat és még egy rövid beszélgetés után kikísért a kapuig. Kocsiba ültem, és arra gondoltam, lenne kedvem most még egy menetre. Persze tudtam, hogy neki nemigen, így is hálás lehetek, hogy mégis összeszedte a kedvét, igen jó érzés volt, hogy fel tudtam izgatni.

A városba érve elég késő volt már, de nem volt kedvem még hazamenni. Nem volt még minden zárva, sokan szórakoztak még, én pedig kedvet éreztem még egy jó sétához, úgyhogy tettem egy jó kört a belvárosban. Jó volt még az a kis zsizsegés. Azon mosolyogtam magamban, hogy akik látnak, nem is tudják, hogy épp miből jövök.
Nemigen kellett altató aznap este.

Budapesten volt dolgom két napig. Egy ismerőstől megkaptam a lakását – épp üresen állt az ünnepekben – hogy legyen hol meghúzzam magam. Persze eszem ágában nem volt meghúzni magam. Úgy voltam vele, hogy ha már ott vagyok egyedül, szabadon, kihasználom az alkalmat, hogy legyen egy jó partim.
Van egy pasi, aki már régóta „szólongat”, ha Pesten járok szóljak. Helye van, független, ilyen csajra vágyik. Hát szóltam neki, gondoltam megnézhetjük egymást. Már a múltkori ott tartózkodásom alkalmával is jelezte, hogy találkozna, de végül nem írt. Hát szóltam neki, gondoltam megnézhetjük egymást. Azt mondta elfelejtett jelentkezni. Tipikus kamuszöveg, de gondoltam belemegyek a játékba. Megadta a számát, megcsörgettem rögtön és megbeszéltük, hogy amikor végzek a dolgommal késő este, felhívom. Végeztem, felhívtam, egy másik ember vette fel, aki nem értette, kit keresek. Az ilyen kamut oly csodálkozva nézem mindig...
Ha már felsminkeltem, csinosba bújtam, nem maradtam otthon. Elmentem a városba egy nagyot sétálni. Betértem egy jó buliba is, ittam egy italt, táncoltam, élveztem a karaoke „sztárjait” - mondjuk a sok ordítozó bénaság mellett volt egy nagyon jó hangú srác is, már megérte betérni. 
Ahogy ültem az italommal a kanapén, ült mellettem egy nagyon vonzó fiú. Izmos volt, nem kigyúrt, kedves arcú. Nagyon szeretem az ilyet! Ismerkedésben nincs igazán zsánerem, sokkal fontosabb, hogy értelmesen meg tudjon szólalni, és kedves legyen a pasi, de azért ettől a fiútól nedves lett a bugyim. Elképzeltem, hogy egyszercsak a térdemre teszi a kezét, a harisnyán keresztül érzem a hűvös érintését, és elképzeltem még sok mindent vele... Nagyon jó lett volna. Aztán jött egy másik pasi, megölelték egymást, és gyorsan kiderült számomra, hogy őt más érdekli, hiába álmodozom itt. Nem volt baj, végül is olyan helyen voltam, ahol ez is belefér. Csak megmosolyogtam magam.
Nem sokkal később leszólított egy becsiccsentett pasi, akinek nagyon tetszettem, de az nem az én stílusom, hogy egy hirtelen jött pasiért az itallal versengjek. A helyzet persze tetszett, ahogy próbálta csapni a szelet. Hazamentem és lepihentem.
Szóval kamusunknak köszönhetően legalább volt egy kellemes estém és a vágyam egy jó pasira.

Másnap délelőtt ébredés után ránéztem a chatre. Mindjárt rámírt egy másik, akivel már régebben is chateltem, akkor úgy állt, hogy a párjával együtt is érdekelné. Meg akart hívni magához, van egy helye, még harmadikat is szervezni akart, kamerán is megmutatta magát… meg persze én is. A beszélgetésből az lett, hogy ráálltam, hogy meglátogatom. Láthatóan félénk volt, tapasztalatlan ebben, de tetszett a „feladat”. Vagy egy órán keresztül húzta, kérette magát, mire végül adott egy telefonszámot, hogy egyeztethessük a randit. Mondta: lefürdik, elmegy a helyre, kb. fél óra múlva hívhatom. Nekem kb. 40 perc odajutni. Én is lefürödtem, megigazítottam a sminkemet. Fél óra múlva felhívtam, hogy indulok. Igen kellemes hangja volt, de abban a pillanatban belekezdett, hogy ő már azt hitte ott vagyok, az a baj, hogy nemsokára el kell menjen a feleségével vásárolni, nem lesz időnk. Megegyeztünk, hogy ha végzett, rám ír a chaten és a délutánba bele fog férni egy találka. Nem lepődtem meg, hogy végül nem jelentkezett. De az ilyen kamut legalább értem, biztosan beijedt.

Amíg vártam a hívását, bejelentkezett pár újabb jelentkező, de egyik se tűnt komolynak, csak az egyikük. Kedves fiúnak tűnt. Igen gyorsan haladt, mindjárt teljesítette a kívánságom, hogy látni szeretném, mielőtt bármi is történik. Nem otthonról írt, de hazament, ahol volt kamerája és megmutatta magát. Én is kapcsoltam. Csak néhány percet beszélgettünk, de éreztem, hogy ő komolyan gondolja. Kicsit méltatlankodott, hogy én nem adok számot, de végül megértette. Engem se sokat kellett győzködni: elhívtam, jöjjön el most a délutánban, hátha tudunk egymással mit kezdeni. Pedig bármily furcsa is, ez ilyen gyorsan nekem nem szokásom. Blúzban, fűzőben, rózsaszín miniben és fekete fényes harisnyában vártam. 
Tartva magát a gyors tempóhoz fél óra múlva ott is volt. Bejött, megdicsérte az outfitemet, és pár perc múlva már simogatta a térdemet, majd miután kérésére felálltam, a combjaimat a hűvös (mint ahogy előző este elképzeltem) kezeivel. Nem telt bele egy perc, már a szoknyám alatt volt a keze, és a fenekemet simogatta, miközben mintha csak véletlen lenne alámnyúlt és a bugyim tartalmát is meg-meg simította. Ezektől (főleg a simogatástól) én rendszerint elgyengülök, most se volt másképp. Azt hiszem csinálhatta volna még…
Közben az én kezem is azt kereste, mit találok a farmerban. Nem volt nehéz megtalálni, keményebb volt a környezetétnél. 
Nem lett lassabb a tempó. Hamar előkerült a nadrágja tartalma – a képén már láttam, milyen érdekesen görbe, de fogni sem volt utolsó – rólam le a harisnya és a bugyi (persze számítottam erre, húztam egy szép combfixet is, hogy maradjon). A cipőt vissza kellett húzzam, nem hagyott vitát. Az én tempóm se maradt persze lassú. Elég hamar eljutottam odáig, hogy a számba vegyem ágaskodó büszkeségét. Ráhengergettem egy gumit. Furcsa érzés volt, hogy mennyire vonzott, legszívesebben azonnal magamban éreztem volna! Az ágy szélén ülve közelebb húztam, és mohón bekaptam. Kicsit el is szégyelltem magam, egy büszke úrinő mégsem adja ilyen könnyen. Büszkén éreztem, hogy kicsit még keményebb lett a számban. Úgy láttam ő is élvezte. Én nagyon. Elé guggoltam, hogy még jobban be tudjam nyelni, közben éreztem, ahogy ettől a helyzettől szétnyílik a nyílásom, alig várja, hogy ő is megízlelhesse az élményt, amit nyelvemmel tapogattam. 
Csak pár percig tartott, mert nem bírtam tovább várni erre, teljesen megadtam magam annak, hogy minden jel szerint nem vagyok úrinő. Felálltam, és hátat fordítottam neki egyértelmű utalásként a vágyamra. Előre döntött, és pár másodperc múlva éreztem is, ahogy belémnyomul, nem volt mese. Rossz felé görbült, épp elérte bennem azt a pontot, ahol fájni szokott. Az ágyra térdeltem inkább, hogy más szögben érkezzen, de sajnos akkor is fájt. 
Felálltam, és megkértem, hogy feküdjön az ágyra. Beleültem, és szemből semmi probléma nem volt. Már nem érdekelt más, csak hogy így üljek ringatózva, rugózva felnyársalva, amíg lehet. De persze ebben is gyors volt, nem hagyta, hogy lassuljak, ő is mozgott, megadta a ritmust. Nem bántam, hatalmas érzés volt rajta lovagolni. A mellkasát gyúrtam, miközben csak arra kellett figyeljek, hogy egy ritmusban legyünk. Felültem, hogy tövig ráülhessek, eltűnjön bennem teljesen, közben a kezemmel azt hiszem meg-meg simogattam, gyúrtam az alattam izgő-mozgó zacsiját, de ekkor már nem voltam ura minden mozdulatomnak.
Ő is nekiállt kézzel izgatni. Maradtam volna így, azt kívántam sokáig tartson, de éreztem, hogy most már én leszek a gyors. Hátradőlve ültem az ölében lassú mozgással, éreztem magamban a lüktető keménységét, kézmunkájának jóvoltából pedig egyre nagyobb feszültség gyűlt az ágyékomban, míg végül elöntötte a forróság, és kiszakadt ennek a feszültségnek az ereje. Nagyon jó volt, ő pedig nagyon elfogadó.

Kis szünet után igyekeztem folytatni, hogy ő is a csúcsra jusson. „Inkább én csinálom” - mondta. Én engedelmesen a hátamra feküdtem és ő szemből indult nekem. Nagyon szeretem ezt a pozíciót, az irányítást átengedve, magamat teljesen átadva… és közben láthatom, ahogy nekem feszül, érezhetem a súlyát, a lökéseit. Azt különösképpen, amikor így élveznek belém az utolsó néhány lökésre felgyorsulva, a legutolsóra egész mélyen, tövig belémhatolva.
Én nem is tudom, hogy csak én éreztem, vagy így is volt, de elsöprő férfienergia dőlt nekem. Ebben is gyors volt: oltári tempóban kezdett lökni, nem volt más dolgom, mint kiszolgáltatva fogadni és hallgatni, ahogy csattok az ágyékom. Nem jöttem zavarba a hangtól, inkább fokozta az élményt.
Néztem az arcát, ahogy csukott szemmel koncentrált az élvezetre. Az utolsó lökések előtt kicsit lassult – hova is tudott volna gyorsulni – és elfordította a fejét. Az a kérdés jutott eszembe, hogy miért szégyelli minden pasi az arcát, miközben élvez. Pedig fantasztikus látni, amikor elönti az önfeledt élvezet. Főleg, ha közben mélyen a szemembe néz. De a gondolatot elnyomta egy másik, erősebb élmény: éreztem, ahogy a farka lüktetve pumpálja ki magából a nedvet. Elég ritkán lehet ilyen konkrétan érezni egy pasi orgazmusát, ahogy többször megkeményszik és elernyed. Fantasztikus volt ezt is átélni.

Sajnos, ahogy eddig mindenben, a távozásban is gyors volt. Miután elélvezett, csak pár másodpercig maradt még, én ellettem volna vele, hogy egy kicsit benn maradjon, rámfeküdve lihegje ki magát.
Lezuhanyozott, felöltözött és elköszönt. Szívesen meghívtam volna egy kávéra, addig is ott flangálhattam volna előtte, míg elkészül, élvezve elismerő pillantásait. Annyit azért megbeszéltünk, hogy szívesen megismételné még a találkozást. Hát én is, bár ilyen szerencsés nem mindig vagyok, hogy ölembe pottyan egy kényelmes lakás, neki pedig nincs helye. De a sors útjai kifürkészhetetlenek. Remélem.

Készültem már rég. Sokat vágyom rá, hogy nyilvánosan is lehessek igazán csinosban, úgyhogy ezt az estét nem hagytam volna ki semmiért.
Nem írok az előkészületekről - minek - csak annyit, hogy igyekeztem előre találni valakit, aki elkísér. Ez nem sikerült, úgyhogy egyedül mentem.
Időben odaértem. Ott volt Zsófi, aki elvállalta a sminkemet, gondoltam ne egy akármilyen legyen rajtam egy ilyen estén. Mint kiderült sokan vártunk rá. 
Addig azért bejártam a terepet, megnéztem a helyet. Az öltözőben úgyis nagyon meleg volt, kinn hűvösebb is volt - nomeg élveztem a vizsla tekinteteket a partiruhámban. Szép csipkés minit és hozzá való felsőt vettem fel, fűzővel, és csillámos, hegyesorrú magassarkút választottam hozzá.
Rögtön rám akadt egy pasi. Kedves volt, meghívott egy italra, de elrontotta az egészet, amikor két mondat után rá akart venni, hogy menjek be vele a WC-be dugni. Nem az én stílusom az ilyen... akkor sem, ha legyezgeti az ember lányának híúságát, hogy ennyire tetszik valakinek. Pedig - ezúton árulom el neki, hátha olvassa - lett volna esélye a beszélgetés alapján, amit ezután azért csak megejtettünk. Meg ha több sör hatása alatt nem mond le azonnal és kezdi el ezt a WC-be hívogatós műsort a többi lánnyal. Legközelebb esetleg ne igyál meg több sört előre drága...

Sorra kerültem végül a sminkhez is. Zsófi nagyon kedves volt, kitalálta, hogy milyen legyen, és ügyesen dolgozott. Benne voltunk már az időben, neki a fellépésére is készülni kellett, mégsem kapkodott. Jót beszélgettünk közben. volt ott két lány, igen jó érzés volt, hogy ők is irigykedve nézték az eredményt, az egyikük - akinek a pasija is ott volt - még a ruhámat, a harisnyás lábamat is megdicsérte. 
Miután megkaptam a sminkemet, már teljes volt a komfort. Jó volt a tömegben elolvadni. A legnagyobb dicséret mégis egy meleg fiútól jött az esti műsor közben, aki szintén a pasijával volt ott. Rám mosolygott tánc közben, kezét nyújtotta, mosolyogva az ujjaim közé kulcsolta az övéit, majd kezet csókolt. Igazán elismerő és kedves pillanat volt.
A műsor is tetszett - Zsófi hihetetlen jó volt, úgy táncolt, mint egy vad amazon, játszott a közönséggel. Jó volt a hangulat is, a jó kedvű lányok társasága. Én is jól végigmértem, ki hogy készült erre az estére.
Utána már zsongott egy kicsit a fejem, kellett egy séta. Áthúztam a csizmámat - krokodilbőr-mintás - és jártam egy nagyot. Éjfél jóval elmúlt már, de sokan járták a budapesti utcákat. Mindjárt az első utcasarkon leszólított egy részeg pasi nem túl szimpatikus módon... nem is részletezem... inkább továbbálltam. Kicsit el is tévedtem, jó nagy séta lett belőle. Átázott a csizma - nem havasesőre találták ki, - de nem volt baj. A sétát sokkal jobban élveztem, minthogy ez a kis kellemetlenség elvegye a kedvemet. Nem jött több durva beszólás, de a lelassító autókban hangosodó zene, a méricskélő taxisok, az elhalkuló baráti társaságok titkos elismerése mind jól esett.
Mire visszaértem, már többen elmentek, én sem maradtam sokáig. Összeszedtem minden holmimat, elköszöntem a maradottaktól, megköszöntem Zsófinak a profi sminket, és újabb sétát tettem az autóig. Nyugodtan vezettem haza. A szálláson már mindenki aludt, csendesen lopóztam be a fürdőszobáig. Levetkőztem, lesminkeltem - közben elgondoltam, hogy milyen jó lett volna ezt egy kedves pasi lakásában tenni, aki elkísért volna egy ilyen jó buliba... talán majd máskor ez is meglesz - és aludtam egy jót.
Ki jön velem legközelebb?
!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/bc93fab20180115171139.jpg

Megint oda utaztam (EROPOLIS:/shemale/blog/timi-fiu/1). Az a pasi már nem fellelhető, gondoltam jó előre kerítek valakit, akivel ellehetnék. Kilistáztam az ottlakókat és küldtem nekik üzenetet. Nem ecsetelem itt, hogy hányan nem válaszoltak, hányan kezdtek jobbra-balra kamuzni. Megint csak egy legény volt talpon, egy nálam idősebb úr. Meglepetésemre a legelső válaszában címet, telefont, nevet adott. Megvallom, elsőre kételkedtem a valódiságában.

Azért csak elkezdtünk beszélgetni. Kiderült, hogy nem pont ilyet keres, de ha nem felelnék meg, akkor is legfeljebb szállóvendégnek jó leszek. Nem beszéltünk többet, de pár nappal indulás előtt azért ráírtam. Megkérdezte mit vacsiznék, kell-e kávé reggelire. Előző este is beszéltünk, és kiderült, hogy korábbi állítása ellenére mégis jó lenne neki akár azonnal. Sok más apróságban is ellentmondásosnak éreztem amúgy, de mégsem gondoltam, hogy kamuzik.
Végül a megbeszélt napon elmentem hozzá. Mire odaértem, már megette a vacsorát - azt gondolta már nem jövök, mert a "legkorábban 6-kor érkezem" számára azt jelentette, hogy pontban ott leszek.  :napersze: 
Nagyon tüsténkedett, feltálalta a vacsorát, szabadkozott, hogy nem túl finom (pedig még desszert is volt). Mindjárt feltűnt, hogy milyen gondosan eltesz, elrendez mindent azonnal. A legaranyosabb <3 az volt, amikor egyből elrakta a maradékot, amit jólnevelt kislány módjára nem vettem ki a tányéromra (nem is akartam :) ), s azonnyomban letörölte a tejszínhabot, ami a desszertemről az asztalra csöppent. Egyedül él, felnőtt gyerekei már rég nincsenek vele. Talán innen a feltétlen rendszeretet.
Vacsora közben aztán máris arra terelődött a szó, hogyan is vagyok én az ilyen találkozással. Örömömre kiderült, hogy - ahogy korábban erről is másképpen nyilatkozott - mégis örülne neki, ha kicsinosítanám magam.  Több se kellett, bevettem magam a fürdőbe. Nem részletezném, de beletelt legalább egy órába :pirul: , viszont mindenért kárpótolt a lelkes megjegyzés egy bizonyos "micsoda átalakulás"-ról.

Pár perc múlva felkért táncolni, furcsa volt ketten egy szobában ez a helyzet. De persze nem is táncolni akart igazán. Gyorsan a tárgyra tért, csókolni kezdett, átölelt, a kerek fenekemet simogatta. Hamar az ágyhoz értünk. Gondoltam irányítani akar, de hanyatt feküdt, magára húzott és csókra keresett. Nem volt ellenemre ez sem. Ráültem az ágyékára és fel le csúszkálva határozottan éreztem a nadrágon keresztül keményedő erejét. Kezével betalált a szoknyám alá és gyúrta simogatta harisnyás fenekem - nyilván tudta, hogy ez a gyengém.
Én is kicsatoltam az övét és azt a keménységet kerestem, ami az imént a gátamat dörzsölte. Amint előkerült és a kezembe vettem, szuszogni kezdett, jelezve, hogy ez nagyon tetszik neki.
Megint pár perc és miközben a nadrágját lehámoztam róla, erősen éreztette, hogy a harisnyám útban lesz, sőt a bugyimra sincs igazán szükség. Le is vette rólam. Hanyagul – illetve inkább kapkodva – ledobtam az ágy mellé a földre a ruhadarabokat, de újabb bizonyságát adta rendszeretetének, amikor gondosan összerakta őket. :) 
Ha már ezért felkelt, óvszert vett elő a fiókból és tettrekészen érkezett vissza az ágyhoz, ahol épp hanyatt fekve vártam. A nyakába vette a lábaimat és szemből behatolt. Nagyon könnyen becsúszott, éhes, kitágult réssel vártam. A testhelyzet miatt fájt picit, de hagyta, hogy igazítsak rajta, jó is lett volna így maradni, de a szoros fűző, ami rajtam volt kényelmetlenné tette, alig kaptam levegőt. Igyekeztem kicsit változtatni, de neki láthatóan így tetszett volna, hogy harisnyás lábaim a vállain feszülnek.
„Térdelj fel” - mondta végül, amit nagyon sajnáltam, mert számomra nagyon izgató, amikor szemből érzem a dominanciát, amikor rám nehezedik a súlyával és kérlelhetetlenül magáévá tesz. Feltérdeltem hát és nem sokat várt, behatolt hátulról. Erőteljesen kezdett ütemesen „löködni” én pedig megadóan tűrtem, kimondottan tetszett, ahogy közben a meleg tenyereivel markolta hátsó fertályom, mint két labdát, néha meg is paskolta, miközben kemény dárdája a két labda közt csúszott ki és be. Pár percig eltartott és igen kellemes helyzet volt ez is.
Majd csak hanyatt feküdt, láttam, hogy az lenne leginkább a kedvére, ha meglovagolnám. Így is tettem hát. Ölébe ültem, nyílásom engedelmesen fonta körbe keménységét. Egészen felélénkült ettől. Mellemet markolászta, magára húzott és így csókolóztunk, közben csípőjét erősen tolta nekem, hogy minél mélyebbre hatoljon. Igen jó érzés volt így felnyársalva ringatózni az ölében. Közben ágyékomat simogatta, keze be-be csúszott a blúzom alá is, igen odaadó szeretőnek bizonyult. Igazán fantasztikus érzés volt így lovagolni rajta. Ebben a helyzetben voltunk pár percig, miközben kézzel is izgatott, és egyre nagyobb feszültséget éreztem a hasamban. Sajnos nem tartott sokáig, húztam volna még, de elég hamar igen heves erő indult el bennem. Ő is érezte, hogy mi felé tartok, mert szorgosan gyúrta az ágyékom és biztatott szavaiban is. 
Hát nem kellett sokáig várjon. A felgyülemlett erő egész gyorsan és intenzíven szakadt fel belőlem, nem tudom, mennyire adtam ennek hangot, nemigen tudtam figyelni erre. Azt viszont észrevettem, hogy ő hangosan adott tetszést a ténynek, hogy a csúcsra juttatott. Így maradtunk és ütemesen ringatóztam még az ölében, hogy ő is kövessen az örömben. Tovább simogatott, gyúrta az ágyékom, éreztem, hogy simán képes lennék még egy menetre. De pár perc múlva finoman jelezte, hogy most tartunk egy kis szünetet.
Ki mentünk, megmosakodtunk, majd visszatértünk az ágyhoz. Azt gondoltam, „így marad”, sajnáltam, hogy nem érezhettem felszakadó örömét lüktetni a kezemben. Simogatni kezdtem és örömömre kemény volt újra. Odahajoltam és szorgosan kezdtem izgatni, nyelvem fel le csúszkált merevedő férfiasságán, közben kezem sem tétlenkedett: simogattam, gyúrtam, harisnyás lábamat finoman fontam az övé köré. Határozottan tetszett neki – legalábbis ennek adta tanújelét – mégis úgy tűnt nem jut a csúcsra. Pár perc elteltével saját kezébe vette, megkért, hogy én se maradjak tétlen. Simogattam, gyúrtam, miközben ő erőteljesen dolgozott magán. Nem tartott sokáig – közel volt már – és nem kis hangon adta tanújelét annak, amit magam is láttam: fehér öröm ömlött ki kemény szerszámából. Kicsit sajnáltam, hogy segítenie kellett, nem tudtam, hogy én voltam kevés, vagy neki így esett jól. Csókolózva vezettük le, tetszett, hogy nem távozik azonnal a helyzetből.
Miután rendbe szedtük magunkat, végül úgy alakult, hogy mégsem aludtam nála. A délutánom elég stresszes volt, úgy éreztem, nem esne jól ott maradni éjszakára.
Hazamentem hát. Lefekvés előtt küldtem egy sajnálkozó sms-t, úgy éreztem ő arra készült, hogy ott alszom.

Másnap, épp amikor majdnem végeztem a dolgaimmal jött meg a válasz sms, amiből az derült ki, hogy szívesen látna újra. Bevallom izgatott lettem, mert én is szívesen ismételtem. Elég hamar eldőlt, hogy meglátogatom még indulás előtt. 
Mikor odaértem oly gyorsan ment minden. Átölelt, megcsókolt simogatott és igazán én sem akartam nagyon sokáig húzni. Pár perc és meztelenre vetkőztünk. Arra kért, hogy üljek bele újfent. Szinte ott folytattuk, ahol befejeztük.
Hatalmas érzés volt ütemesen mozogni az ölében fel-le, miközben szavaival biztatott, simogatott. „Szép vagy” mondta és kinek ne lenne ez doppingszer ebben a helyzetben? Nem éreztem fáradtságot, csak lovagoltam és egyre erősebben terült el bennem az elégedettség, ahogy a nyílásom nedvesen cuppogott rajta, miközben ő simogatott, mellbimbóimat csipkedte. Férfiassága olyan nőiességet kölcsönzött nekem, hogy megfeledkeztem minden másról. Hasonló erő kezdett bennem feszülni, mint előző este, és olyan egyenletesen, lassan de biztosan jutottam a csúcsra, mint ritkán. Ő is érezte, hogy mekkora örömet csinál, csak folytatta és folytatta. Azt hiszem elég hangosan élveztem el, ő pedig odaadóan fogadta. Nemigen szerettem volna abbahagyni, ő megfogta a csípőmet és szép lassan elérte, hogy nyugodtan ereszkedjek bele egészen mélyen az örömet okozó rúdba. Percekig ültem így a nyárson, nedvesen feszülő nyílásom lüktetett, külön jól esett, hogy dicsérte is, ahogy érezte ezt. 
Újra ütemesen lovagolni kezdtem, azt gondoltam, hogy követni fog az örömben. Magára húzott, átölelt, hogy hassal szorosan hozzásimuljak, miközben a fülembe suttogta: "most teljesen egyek vagyunk, egyek!" de végül ő nem élvezett el. Igazán hiányérzet maradt bennem: nagyon jó érzés lett volna ezek után, ha bennem szakad át az örömének gátja. Pár nap múlva levélben szóvá is tettem neki, azt mondta, hogy hátulról belém élvezett volna. Ohhh de kár, hogy nem mondta ezt akkor! Olyan engedelmesen hagytam volna, hogy tán most is arra gondolnánk csak. Ha lesz legközelebb, hát biztos, hogy ezt nem engedem kihagyni!

Nem volt sok időm, sajnos ezúttal csak ilyen gyors találkozásra volt lehetőség. Ő is örömét fejezte ki – és sajnálkozását is, hogy nem tudtunk még többet...
Hazafelé volt alkalmam nekem is gondolatban végigélni ezt a két találkozást. Tényleg kár. Várom a következőt?

Régebben beszéltünk. Akkor azt mondta találkozzunk valahol, alkalmunk, helyünk nincs, de egy jót beszélgethetünk és majd meglátjuk. Gondoltam, miért ne...
Szimpatikus volt, nyitott és valamennyire közlékeny. Beültünk valahová és ittunk egy kávét. Közben egy ismerősbe is belefutottunk - hirtelen lebukva éreztem magam, de aztán rájöttem, hogy miért ne ihatnék meg egy kávét egy pasival valahol.

Többet aztán nem találkoztunk.
Egy napom nem rég úgy alakult, hogy egyedül maradtam és gondoltam eltölthetem az időt egy kis kalanddal is. Kiírtam, hogy ma ráérek. Meglepetésemre bejelentkezett, hogy szívesen meglátogatna. Nem tudtam még mikortól meddig vagyok egyedül, nem tudtam azonnal igent mondani. Nem volt nagyon rámenős, elég gyorsan lemondott róla, azt írta "majd máskor". Valószínűleg azt gondolta, kamuzok. Mitagadás ettől én is azt gondoltam róla, de azért csak ráírtam, amikor eldőlt, hogy szabad vagyok. Egyszer csak válaszolt, hogy szabaddá tudta tenni magát, mikor jöhet... Kértem egy jó másfél órát.

Lázas készülődés kezdődött.
Hirtelen el sem tudtam dönteni, miben várjam, milyen ruha tetszene neki. Nem akartam sokat gondolkodni, előkaptam a kedvenc fehér csipkeruhám, hozzá csábító testharisnyát, ami egész új szerzemény, élőben még senki nem látta - gondoltam, ha ez nem jó, hát semmi. 
Beugrottam a fürdőkádba. Tiszta haj, sima bőr... kívül belül tiszta legyek! Megtanultam már időt spórolni - amíg száradok itt, folytatom ott. De így is volt majd egy óra. A pasik el sem tudják képzelni mennyi munka eredménye, amit aztán mustrára vesznek!
A sminkem nem sikerült olyan jól, mint lehetett volna - ennél azért jobbat is tudok.
Végül csak elkészültem. Közben eléggé izgultam már, vágytam egy jó együttlétre. Elképzeltem, milyen lehet. Tudom, hisz láttam már, de azt is tudom, hogy randin minden pasi más.

Ő is más volt, láthatóan zavarban érezte magát. Nem tudtam hogy segítsek, de aztán úgy láttam feloldódik. Megdicsérte a ruhámat és a lábaimat - jól esett, ahogy azt is, ahogy simogatni kezdett. Bevallom a simogatástól igazán izgalomba jövök és hosszú ideig el tudom viselni.
Nagyon sokáig azért nem tartott, hogy a combomon felfelé vándoroljon a keze, és a bugyim felé keresgéljen, de addigra én is igen izgalomban voltam már. De profi volt, mert nem nyúlt azonnal bele. Simogatott bugyin keresztül is, s csak akkor csúszott be a keze, amikor érezte, hogy nem akarnám tovább az izgató előjátékot. Elég szűk bugyit választottam, megküzdött vele. Amikor aztán kicsomagolt, megijedtem kicsit. Az izgalom közepette megfelejtkeztem arról, hogy ha korán benedvesedek, akkor néha szagom van - az meg olyan kiábrándító! Én nagyon nem szeretem, ha a pasi szagosan érkezik. Nagyon rossz érzés volt, amikor az ágyékom felé hajolt és megéreztem, hogy nem vagyok tökéletes - sosem szoktam erről megfeledkezni! Minden hálám az övé, hogy nem törődött ezzel, legalábbis nem mutatta.
A szájával kezdett izgatni és igen ügyesen. Egyre forróbb, egyre feszítőbb érzés volt, izgatni akartam én is, bár nem nagyon kívántam, hogy ezt abbahagyja.
Kezemmel finoman megkerestem ágyékának ajándékát, és figyeltem, ahogy lüktet, elő akar törni. Segítettem neki ebben :) Épp méretes volt a markomhoz, egy kicsit simogattam, markolásztam, hogy ő is nagyobb izgalomba jöjjön, ahogy ő tette velem. Nagyon sokat nem váratott magára, hogy közelebbről is megcsodáljam a lüktető rudat.
Gumit húztam rá, elé térdeltem és szorgosan kezdtem szopogatni, nagyon jó érzés volt  a számban érezni, ahogy megmozdult. Szusszanás nélkül, némán tűrte, hogy kényeztessem. Kicsit hiányzott is, hogy hangosabban adja tanújelét annak, hogy jól végzem a dolgom. Helyet cseréltünk, én az ágy szélére ültem, ő pedig elém állt és készséggel vettem a számba újfent az örömpálcáját. Eltelt így néhány perc, a nyelvemmel ügyeskedtem a kezeimmel pedig simogattam, hogy még izgalmasabb legyen neki. Nekem is egyre izgalmasabb volt, magamban akartam érezni, nem volt elég ezek után, hogy a számat töltse ki a kemény szerszám.
Felálltam, hátat fordítottam neki, és jól értette, mit szeretnék. Mögém állt és a nyílásomat kereste. Nem volt nehéz megtalálni, és el is indult befelé annak rendje, s módja szerint. Rá kellett szóljak, hogy lassabban törekedjen belém, mert azért kell néhány másodperc, amíg ellazulok annyira, hogy teljesen befogadjam.
Nagyon jó érzés volt, amint beért. Kicsit mozgott, és amikor érezte, hogy lehet, tövig felnyársalt, de olyan finoman, hogy így meg is süthet máskor :D Enyhén előredőlve álltam és hagytam, hogy ritmikusan lökje az ágyékom. Nagyon jól csinálta, semmit nem éreztem a kéjen kívül! Néha egy-egy ponton szokott fájni, ha nem vigyázok, de most ilyenről szó sem volt.
Kisvártatva felerősödött a szuszogása, éreztem, ahogy elélvez, és nagyon sajnáltam, hogy mindjárt vége: elernyed, kihúzza belőlem a fogva tartó kéjlécet és nincs tovább. Legnagyobb meglepetésemre azonban pár másodperc múlva folytatta és ez fantasztikus érzéssel töltött el. Ezek szerint visszatartotta!
Nagyon élveztem az ágy szélére támaszkodva, ahogy minden lökésnél megfeszül a nyílásom, én is igyekeztem úgy mozogni, hogy minél kényelmesebben hozzáférjen. Éreztem, hogy nekem nem sok van vissza, de nem akartam ott hagyni, szóltam neki, hogy élvezzen, amikor csak tud. Legnagyobb meglepetésem az volt, mikor közölte: ő már túl van rajta, ritkán sikerül másodszorra, de marad, amíg én is a csúcsra jutok. Hát nem kellett sok idő. Elindult a hasamból az ismerős hullám és nagy erővel szakadt fel az öröm. Lökött még párat - szerettem volna ha marad még - olyan volt, mintha csak ő tartana, mint egy bábot, az egyetlen "ujjával". Remegett a lábam és azt akartam tartson még. Amikor eleresztett majd össze is rogytam, le kellett guggoljak.

Nagyon ügyes volt. Rég elélvezett és csak azért maradt töretlen erővel, hogy követhessem. Miért nem ilyen minden pasi?
Sajnos elég gyorsan elment, egy kis levezető simogatás belefért volna, kitettem volna én is magamért, hogy ellazulhasson. Remélem lesz még alkalmam erre is.

Március óta fűztük egymást chaten. Kedves fiú, sokat udvarolt. A képeim tetszettek neki - persze én is tudom, hogy csalókák azok. A jobbak kiválogatva, behúzott hassal, kidugott fenékkel. Hisz tudjátok. 
Volt hogy naponta rám írt.  Sokáig nem gondoltam, hogy tényleg találkozni akar. Azt mondta szervez helyet, szabaddá is tettem magam... aztán nem lett hely. Azt mondta eljön - szóltam neki, amikor egyedül voltam, és jöhetett volna... nem tudott jönni. De rendületlenül keresett a chaten minden nap,  és nem volt unalmas, lehetett vele beszélgetni, megadta a telefonszámát. Láthattam video-chaten is, persze sötét kép, a felbontás kicsi, a kamera torzít. Hű, ez a pasi nagyon borostás! Sötét az arca a borostától, mint Popeye-nek. Az udvarlása és a rajongása - sokat dicsért, amikor látott képen, vagy video-chaten, sokszor elmondta, hogy mennyire kíván és mennyire szívesen találkozna már :pirul: - nem tagadom, sokat nyomott a latban, hogy a hosszú idő ellenére ne gondoljam, hogy nem komoly, fogadjam a chat kéréseit.
A testét is megmutatta, az is jó szőrös. Egyszer megmutatta a nemi szervét is, sőt azt is - ha fogalmazhatok ily szendén - hogyan működik. Érdekes, mert amúgy engem ez nemigen érdekel, nem nagyon mozdít meg, amikor a pasik a kamerában mutogatják az ágaskodó büszkeségüket. De valahogy tőle mégis tetszett.
Az egyik nem sikerült találkozás után többször is megesett, hogy nem hívott pár napig... akkor azt gondoltam, hogy ő is beállt a sorba azok közé, akikről kiderült, hogy nem igazán komoly a szándékuk. Amúgy is eljutottam oda, hogy nem kell mindenáron találkozni, ha valaki nagyon akar, azzal szívesen találkozok, de erőltetni nem fogom. Így tényleg csak a komoly szándékúak maradnak fenn a rostán.
Eljött a nyár. Tudtam, hogy lesz néhány párnapos időszak, amikor egyedül leszek itthon, így aztán esetleg lesz helyem egy találkához. Szóltam is neki, hogy mikor érek rá, döntse el, hogy tud-e, akar-e. Jó nagy felfordulás (lakásfelújítás) kellős közepén voltam, kerülgettem a mesterembert egész nap, így hát gondoltam, ha nem jön, akkor legalább könnyebb a rumlit is elrendezni.
Aztán jelezte, hogy hát ő eljönne, s kitűzte a napot is. Nem vettem biztosra, mert megint csak arra hivatkozott, hogy PRÓBÁLJA megszervezni, de örültem az esélynek. Előző nap jelezte, hogy rendben elintézett mindent - még alibit is szerzett (huhh ;) még az is kell?) - és elmondta, hogy mikor ér be a vonata. Kiválasztotta, hogy mit vegyek fel - a szebbnél szebb, nőies bugyijaim ellenére egy egyszerű fekete tangát választott.  :o 

Kíváncsi voltam rá. A mester majd egy órával később ment el. Ott álltam koszosan, izzadtan fáradtan a nagy rumli közepén és ő éppen akkor szállt le a vonatról. Gondoltam azért az elég idő, amíg ideér. Hát nem volt elég. 10 perc múlva - éppen azt akartam mondani, ne siessen, mert még jó időbe telik, amíg kicsinosítom magam - itt volt a téren. Puff neki. Kértem, hogy várjon még. Megértő volt, pedig akár azt is gondolhatta, hogy éppen kitolok vele. Nem akartam nagyon megvárakoztatni.
Gyorsan lezuhanyoztam. Nem mondhatom, hogy sokat tudtam foglalkozni a sminkkel - jaj, hogy fogok kinézni - azért ide egy kis ceruza - ide egy kis piros - áh, ez béna - jól van, majd a rúzs feldobja. Mindegy, a szemüveg úgyis takarja eléggé. (Lányok, ez ismerős lehet.)
Ez a melltartó jó lesz? Melyik szoknyát húzzam? Rövidet és lengét kért. Rendben, ez jó. A szandál nem túl magas? A felső már egyértelmű. Hajam?
Ha nem kellett volna ennyire rohanni, kapkodni, nem lettem volna tán ilyen izgatott, de visszagondolva mosolygok magamon. Azt a kapkodást, rohangálást, tipegést...
Elkészültem. Felhívtam, hogy jöhet. Itt volt már egészen közel, úgyhogy egy perc múlva szólt is a kaputelefon. Egy pillanatra el is szégyelltem magam, mert át kell jöjjön a szomszédokon, de aztán rájöttem, hogy butaság, hiszen miért ne jöhetne hozzám valaki. Mondjuk megszerelni a mosógépet. Azért gyorsan lecseréltem a szoknyát. Nem olyan lenge, de rövid, és szép. Meg jobban is áll. Azt hiszem.
Kinéztem az udvarra, éppen a kiskapuval bíbelődött. Baseball sapka árnyékolja a borostáit. Nem igazán áll jól neki egyébként. Nem öltözött túlságosan ki. 
Úgy nyitottam ajtót, hogy takarjon, s csak akkor lásson, amikor már belépett. Megállt az ajtóban. Végignézett rajtam. Éreztem az átható pillantást. Nem tudom, hogy a ruha alá, vagy inkább bennem kutatva, de áthatott a nézése.
- Hú de jól nézel ki, oltári ez a harisnya rajtad!
Ez volt az első mondat, amit hallottam tőle, eddig csak írásban beszéltünk. Nagyon jól esett az elismerés. Mindjárt nagyon szépnek és lezsernek éreztem magam. Kicsit ömlengősnek is tűnt az áradozása, ami ezután következett. Többször is végigmért. Szívesen flangáltam volna egy kicsit fel és alá, hadd mondja még :)
Hellyel kínáltam. Zavarban volt, de nem láttam bele a fejébe. Nem kért semmit, hiába kínáltam. Tisztes távolban leültünk, és beszélgetni kezdtünk. Mintha csak a chaten lettünk volna. Visszafogottan beszélt, kutattam a zavarát. Meggyőződéssel állította, hogy számos ponton hiányt szenved. Lehetne izmosabb, és az intim mérete is kicsi. Mosolyogtam magamban. Én is végigmértem már azért, naná. Még hogy gyenge, vékony... Szép izmai vannak. Munkában szerzett izmok, semmi gyúrás, a karján látszik, hogy hasznos mozdulatok ezrei formálták, a deltája is éppen így látszik. Biztos ízlés dolga, de én épp ezt szeretem. Jó, hát a nadrág nem állt olyan jól, mit csináljunk. Azért csak beszélgettünk egy jót.
Láttam, hogy ő nemigen fog kezdeményezni, ő érezte magát vendégnek. Ha nem akartam, hogy csak beszéljünk egész este:
- Leterítem ezeket, mert ágy most éppen nincs ebben a felfordulásban - mondtam neki.
- El fogunk itt férni? - kérdezte - majd összehúzzuk magunkat.
Éreztem ebben a mondatban a felhívást a keringőre.
Lehevertünk. Azonnal elfelejtette a zavarát, hogy vendég lenne. A tárgyra tért. Tipikus pasi, mit is mondjak! :)
Simogatni kezdte a lábam, tetszett neki az oltári harisnyám. Nyirkos volt a keze. Ideges? Vagy csak a meleg? Elég hamar a szoknyámhoz ért, talán kicsit gyorsan is, kicsit türelmetlennek éreztem. De nem állt meg, félrehúzta a bugyimat, és odahajolt. Éreztem a betonerős borostáit az ágyékomon. Nem izgatott még fel, nem voltam annyira érzékeny, mint szoktam, nem csikált annyira az érintése, de jól esett, amit csinált. Hátradőltem, és hagytam. Ő is tudta, hogy jól esik. Hallotta jól.
Akkor már azért elindult bennem az izgalom, és a nadrágjához nyúltam. Kemény férfitagot találtam ott. Ő nem hagyta abba, a szája elmerült az ágyékomban, a borostái, mint ezer tüske tartott fogva. Kicsatoltam az övét, kigomboltam a nadrágját. Rögtön a kemény rúd akadt a kezembe, nem volt rajta alsó. No hát persze ezzel sem volt semmi baj, akárcsak a bicepszével! Viszonoznom kellett most már, amit csinált. A számba vettem és gyengéden szopogatni kezdtem, mint egy fagylaltot. Az íze elsőre furcsa volt, sós és keserű egyszerre, de hamar elfelejtkeztem róla, ahogy a számban lüktetett. Némán tűrte, és egy pillanatra sem felejtkezett el arról, hogy tovább izgasson, sőt. Beljebb furakodott, nyelve végignyalta az egész ágyékomat. Akkor már nem volt kérdés, hogy felizgatott-e. Felemelte a lábam és éreztem, hogy a nyelve belém hatol, és telhetetlenül csúszik még beljebb. Aztán az ujja is játszani kezdett ott, és nemsokára eltűnt bennem. Éreztem, hogy remegek belül...
Nem tudom meddig tartott ez így, de aztán muszáj volt. Szerettem volna, ha ő jut a gerjedelmétől odáig, hogy hanyatt dönt, és rám fekszik, hogy behatoljon, de éreztem nem tudok tovább várni arra, hogy ez a kemény pásztorbot betaláljon a forrón remegő karámba. Lekaptam az asztalról az óvszeres dobozt, és rátekertem a botra a gumit. Fölé térdeltem, és szép lassan ránehezedtem, hagytam, hogy becsússzon. Kicsit mozogtam csak, és tövig beleereszkedtem. Mennyei volt. Ahogy megmozdultam pici rángásokkal még keményebb lett. Ütemesen mozogni kezdtem és nem akartam abba hagyni. A mellkasára támaszkodtam - izmos volt az is (és tényleg!), úgy gyúrtam fel, és le, mint a tésztát. Elég gyorsan elfáradtam, én ugyanis nem vagyok annyira edzett, mint ő, aki "lehetne izmosabb". Akkor mellé térdeltem, s ő értve a szándékomat engedelmesen mögém térdelt. Gyengéden betolta én pedig ringatózni kezdtem, mint amikor altattak valaha rég. Előre, hátra. Minden mozdulattal, amikor kifele mozgott, már arra koncentráltam, amikor befele siklik. Közben a keze a derekamon keresztül az ágyékomat kereste - mindenáron azt szerette volna, ha én előbb érkezek a csúcsra. Próbáltam jelezni, hogy nekem sokkal jobb, ha a csípőjével igyekszik, semmint a kezével. Egy ideig "vitatkoztunk" is ezen.
Aztán azt mondta forduljak az oldalamra. Ő is az oldalára feküdt mögém, és hátulról belém tolta így is. Tudtam, hogy nincs sok hátra, nekem annyira izgató volt, hogy tudtam, hogy mindjárt elönt a forró élvezet, feljebb... egyre feljebb... te is jössz? Vagy messze vagy még? Várlak... magaddal törődj, én mindjárt...
Olyan visszatarthatatlanul kúszott fel belém az erő, hogy már csak azt tudtam nyögni - de lehet, hogy csak gondoltam - hogy nekem nincs tovább. Megfeszültem pár másodpercig, majd elemi erővel szakadt fel bennem a gát, és - ha nem is ordítva, de - elég hangosan adtam hírül, hogy mekkora erő gyűlt össze mögötte.

Most már csak rá koncentráltam, hogy jöjjön ő is utánam ebbe a bűvöletbe. És akkor elkezdett fájni. Nem éreztem még ezt. Talán közben is fájhatna, csak nem veszem észre, s most hogy bennem a kéj felrobbant, már nem nyomja el? Nem tudom. De egy kis szünetet kértem. Gondoltam kimegyek és kiürítem a szorosan tartott kéjnedvemet. 
- Ott tartogatod? Ne vidd ki, maradj csak - mondta és a szájába vette a nőiesség mögé rejtegetett férfiasságom, szomjasan eltüntette az eredményt, és tisztára nyalogatott. Furdalt a lelkiismeret, hogy ott hagytam, hogy tán nem is sikerül. Simogattam, markolásztam a férfivirágot, hogy le ne hervadjon. Kicsit feltérdelt, majd egyszer csak megszólalt:
- Mehet a szádba?
- Igen - mondtam meglepetve, és abban a pillanatban a lihegése felerősödött, nagyokat nyögött, és nagy lendülettel dugta a számba a kemény farkat. Olyan mélyre, hogy csak tűrni tudtam, ahogy a rángatózó botjából kiömlik az a nedű, de nem tudtam mozdulni, nyelni sem, így a számat töltötte meg. Pár másodperc múlva, amikor kijjebb húzta tudtam csak, mint kéjes táplálékot lenyelni.
Maradt még, fáradtan elterült, én mellette. Kicsit hiányzott, hogy mintha nem akart volna összebújni, csak feküdni egymás mellett. Összekulcsolt lábakkal feküdtem volna inkább.
Beszélgettünk. A fociról :D Megtudtam, hogy melyik csapat érdemli, vagy nem érdemli az eredményét, s kell kiessen, vagy benn maradjon. Hogy miért jobb ez a foci, mint az. Biztosan én sem hinném, ha mesélik, de engem ez szórakoztatott, és megfelelő levezetés volt. Feküdt hason, és szenvedélyesen magyarázott. A feneke is férfiasan szép, és a lábai is épphogy nem vékonyak. Másfajta nadrágot kellene hordjon. 
A testi érintés, összebújás hiányát pedig azzal tudtam pótolni, hogy a hátára ültem, és jól lemasszíroztam. Nem rohant el, nálam várta meg, hogy a vonathoz induljon.
Kicsit sajnáltam, hogy nem korábban indult, mert akkor megkóstolhatta volna az igazi jó sört. A közelünkben van egy igazi cseh söröző. Beszélt a kedvenc söréről is korábban - meg arról, amit meg hogy utál. A kedvence ugyanolyan közepes minőségű álsör (az egyik magyar márka), mint az utált másik. Gondoltam megkóstoltatok vele egy igazit (majd ha erre jársz kedves, akkor mindenképpen igyál olyat!). De nem maradt erre idő. Hazavonatozott.
Én elterültem a leterített "ágyon", és bámultam a plafont. Arra gondoltam, hogy sosem élveztem még így el. Nőiességem teljében, úgy hogy nem értem a férfiasságomhoz.
Este tehát megnéztem a meccset. Úgyis tudtam már, hogy kinek kell szurkolni. Nyertek.

Nemrégiben egy másik városban voltam néhány hétig. Nagyon jól alakult, mert egy ismerős nekem adta a lakását a központ kellős közepén és egyedül voltam, ami - mivel nem vagyok független - elég szokatlan érzés. Szóval helyem volt a belvárosban és függetlenségem. Hát lehet jobb?
Átállítottam az adatlapomat már az érkezés hete előtt, elkezdtem figyelni az ottaniakat és ismerkedni velük. Sokan hívtak privire, sokan dicsérték a képeimet, sokan kértek randit, volt aki még telefonszámot is adott. Aztán ott teltek a napok és valahogy csak nem sikerült egyikkel sem találkozni. Volt aki egyszerűen nem jött el a megbeszélt helyre, volt, aki folyton elnapolta...
Egy pasival sikerült találkozni az első héten, aki kedves volt, de teljesíteni nem tudott (tán nem akart).
Aztán a sok kamussal eltelt a teljes ott töltött idő. Egészen mérges voltam már, és nem is értettem, hogy nekik miért éri meg a chatre fordított idő, ha valójában eszük ágában sincs találkozni. Olyan is akadt, aki több nap után újra felkeresett, képet kért, ismerkedni kezdett (összesen háromszor, és láthatólag nem emlékezett rá, hogy már beszéltünk).
A találkákat persze 2 percre a lakástól beszéltem meg, úgyhogy nem volt nagy fáradtság, csak az értetlenség... Az utolsó este azt gondoltam, hogy mindegy, ez a lehetőség elúszott, ilyen ez, nem látni a kamusoktól a jófejeket, ott lenni úgyis jó volt, egész nap az lehettem, aki akartam, a legjobb ruháimban flangáltam, és élveztem az átváltozást.
Akkor rám privizett egy pasi. Se a lapjáról, se a beszélgetésből nem derült ki, hogy komolyan gondolja-e, de gondoltam, hogy még egy kamus ide, vagy oda, nem számít. Kapott képet, megkérdezte miben vagyok, kiválasztotta, miben legyek ;) egye fene átöltöztem, csinosat választott ... Adott telefonszámot is, amikor felhívtam, azt mondta, 10 perc múlva ott van, hívjam újra. És képzeljétek, ott is volt, elnavigáltam a kapuig és becsengetett.
Nagyon kedves pasi volt. Beszélgettünk, hozott egy üveg bort is, aztán egyre közelebb került, felismertem az udvarlást, a csábítást. Nagyon jó érzés volt, igazán nőnek érezhettem magam.  :pirul: Aztán meg én is akartam, nem kellett azért könyörögjön.
Simogatott, mosolygott, én is simogattam a hasát, és nagy izgalommal csúsztattam a kezem az öve alá. Jó fogása volt annak, amit ott találtam, és egyre jobb is lett, ahogy teltek a másodpercek :napersze: 
Hát lekerült róla a nadrág, az ő keze is a bugyimban járt már, ami nedvesedett is becsülettel. Nem akartam sietni, mert jól esett a simogatása, de elég hamar a számba került a kemény kukija. Hallgattam a jóleső szuszogását, miközben ő pedig a fenekemet simogatta.
Finoman kezdte el lehúzni a bugyimat, és bedugni az ujját. Egy pillanatra el is felejtettem, hogy nekem is dolgom lenne a számban keményedő valamivel, csak remegve hagytam, hogy az ujjával kutasson bennem. Enyhe csípőmozdulattal jelezte, hogy valamit azért én is tegyek...
Amikor lekerült rólam a bugyi, akkor már biztos voltam benne, hogy akarom a folytatást. Sosem voltam biztos benne, hogy idáig el akarok menni, de most nem volt kérdés, fel sem merült. Elővettem egy gumit, rágörgettem a teljesen merev és kemény kukira, aztán fölé guggoltam. Nagyon vártam az érzést, nem gondoltam semmi másra. Finoman ereszkedtem lefelé és csak az arcát néztem, ahogy ő is várja. Pár másodperc telt el addig, amíg tövig belém ért és gyakorlatilag az ölében ültem. Életem egyik legizgalmasabb pár másodperce. Csak akkor hallottam meg, hogy mekkora nyögés szakadt fel belőlem - el is szégyelltem magam egy kicsit. :pirul: Néhány pillanatig nem akartam mozogni, csak ülni az ölében, ülni és érezni, ahogy lüktet bennem a férfiassága. Aztán ringatózni kezdtem, és fantasztikus érzés volt, ahogy ő is felvette a ritmust, néha meg is állhattam pihenni, ő addig is folytatta, és ki-be csúszott bennem finoman. Megfogta a fenekemet és a kezével emelt és engedett, hogy még jobb, és jobb legyen az összhang kettőnk között. Mennyei volt, csorgott belőlem kifelé az élvezet, éreztem, ahogy folyik le és elterül a szűk nyílásom körül, még könnyebbé téve a mozgást.
Aztán a hátamra fektetett, érezte, hogy a guggolás már fáraszt is. Rám feküdt és nagyon pontosan belém nyomta a még mindig kemény kukiját. Harisnyás lábaimat a derekára kulcsoltam, nem akartam, hogy egy pillanatra is ki jöjjön belőlem, külön jó érzés volt, ahogy a vékony anyag simogatja a combomat és éreztem, hogy ő is nagyon élvezi a selymes simogatást.
Behunytam a szemeimet, ő pedig egyre gyorsabban mozgott. Öleltem a lábammal a karommal, a hátát és az izmos fenekét simogattam, az ereje és a súlya az ágyhoz szorított. Minden lökésnél azt éreztem, mintha még beljebb és beljebb törekedne. Pár perc után az oldalamra fordított. Ebben a helyzetben én már nem tudtam igazán mozogni, de ő nem lassult. Közben a mellemet simogatta, éreztem a keze nyomását, férfiassága ingerelte a nőies lelkemet.
Nem sokára visszafordított. Nekem is jó volt újra érezni, ahogy rám nehezedik, de neki is könnyebb volt mozogni, mindkettőnknek jó volt így. A mennyekben jártam, azt akartam ne legyen vége sokáig. Szája kereste az enyémet, én pedig engedtem a szelíd erőszaknak. Úgy csókolt, olyan szenvedéllyel, hogy abban is csak a behatolást érezhettem. Nagyon szenvedélyes volt.
Aztán éreztem azt is, hogy elfáradt. Szívesen hagytam volna még, hogy izmos testének erejével kemény tagjával bennem motozzon, de tudtam, hogy az fáradtan már nem olyan neki sem. Tudtam, hogy megérdemli a megnyugtató befejezést.
Hanyatt fektemben finoman húzni kezdtem a fenekét felfelé. Lassan megértette, hogy mit szeretnék. A mellem fölé térdelt, én pedig nyalogattam, szopogattam a lüktető erekkel behálózott fagylaltot. Közben simogattam a fenekét és a két golyóbist, ami az államat verdeste. Éreztem, ahogy megváltozik, majd kisvártatva lágy, meleg folyadék szakad ki onnan, ahol a nyelvemmel jártam.
Még egy kis ideig nem mozdult, majd szép lassan mellém feküdt és csendben maradtunk. Szuszogva aludt el. Álmában a lábát keresztbe vetette rajtam, egész éjjel érezni akarta harisnyáim simogatását. Persze a reggeli ébredés után sem hagytam békén, de azt most nem mesélem el.
Megmentette a város becsületét és azt sajnáltam legjobban, hogy csak az utolsó este érkezett. Most meg azt, hogy a távolság miatt minden bizonnyal alkalminak tekinthetem csak a találkozást...